Miért kell együtt ΔH és ΔS?
Standard körülmények között ΔG°=−RT lnK. Nagy K-hoz negatív ΔG° társul, kis K-hoz pozitív. Nem standard összetételnél ΔG=ΔG°+RT lnQ, ezért ugyanaz a reakció aktuális iránya attól is függ, milyen messze van a rendszer az egyensúlyi összetételtől.
Négy előjel-kombináció
Galvánelemben ΔG=−nFE. Pozitív cellafeszültség negatív Gibbs-energiaváltozást jelent a megadott cellareakcióra. Az összefüggés azért fontos, mert megmutatja, hogy a kémiai hajtóerőből mennyi maximális nem pV munka nyerhető ideális reverzibilis körülmények között.
Spontán nem jelent gyorsat
Olvadáskor ΔH és ΔS rendszerint pozitív. Az olvadásponton a két hatás kiegyenlíti egymást, ΔG=0 és a szilárd-folyadék fázis egyensúlyban lehet. Az olvadáspont alatt a szilárd, fölötte a folyadék lesz termodinamikailag kedvezőbb adott nyomáson.
Kapcsolat az egyensúllyal
ΔG előjelét mindig a megadott folyamatirányra és állapotra értelmezd. A standard ΔG° nem jelenti azt, hogy a reakció minden aktuális koncentrációnál ugyanabba az irányba halad, mert a Q reakcióhányados módosítja az aktuális ΔG-t.
Miért kell együtt ΔH és ΔS?
A Gibbs-energia nem egyszerűen „jó” vagy „rossz” reakciót minősít, hanem azt, hogy a megadott állapotból melyik irány csökkenti a rendszer és környezete együttes termodinamikai potenciálját állandó T és p mellett. Emiatt a ΔG előjele mindig az aktuális összetételhez, hőmérséklethez, nyomáshoz és a felírt reakcióirányhoz tartozik. Ha a reakció előrehalad, Q változik, ezért ΔG is folyamatosan közelít a nullához; egyensúlyban már nincs nettó termodinamikai hajtóerő egyik irányban sem.
Galvánelemben ΔG=−nFE. Pozitív cellafeszültség negatív Gibbs-energiaváltozást jelent a megadott cellareakcióra. Az összefüggés azért fontos, mert megmutatja, hogy a kémiai hajtóerőből mennyi maximális nem pV munka nyerhető ideális reverzibilis körülmények között.