Tudomány

Magkötési energia — Tömeghiányból energia

Két hipotetikus mag közül az egyik B/A=7,2 MeV, a másik B/A=8,5 MeV. Melyik nukleonjai vannak átlagosan erősebben kötve?

Tömeghiányból energia

Két hipotetikus mag közül az egyik B/A=7,2 MeV, a másik B/A=8,5 MeV. Melyik nukleonjai vannak átlagosan erősebben kötve?

Miért fontos az egy nukleonra jutó érték?

A 8,5 MeV/nukleon értékű magban nagyobb az egy nukleonra jutó kötési energia, tehát átlagosan több energiát kellene befektetni egy nukleon teljes kiszabadításához.

A kötési energia görbéje

A magkötési energia az az energia, amelyet legalább be kellene fektetni ahhoz, hogy egy atommagot teljesen különálló protonokra és neutronokra bontsunk. Ugyanez az energia szabadul fel, amikor a nukleonok megfelelő kötött magállapotba rendeződnek.

Fúzió

Semleges atomban a protonok és elektronok száma azonos, így a töltések kiegyenlítik egymást. Ha egy nátriumatom, amelynek 11 protonja és 11 elektronja van, elveszít egy elektront, Na⁺ keletkezik: a protonok száma továbbra is 11, de már csak 10 elektron marad. Az elem azonossága nem változik, csak a nettó töltése.

Magkötési energiaE_b = Δmc²

Tömeghiányból energia

Nagyobb mag természetesen nagyobb teljes kötési energiával rendelkezhet pusztán azért, mert több nukleont tartalmaz. Stabilitások összevetésére ezért gyakran B/A értéket használunk. Ez azt mutatja, átlagosan mennyire erősen kötött egy nukleon a magban.

A 8,5 MeV/nukleon értékű magban nagyobb az egy nukleonra jutó kötési energia, tehát átlagosan több energiát kellene befektetni egy nukleon teljes kiszabadításához.