Periódusos tendenciák

Ugyanaz az atom különböző molekulákban eltérően használhatja a közel fekvő orbitáljait. A modern molekulapálya-képben a vegyértékelektronok nem mindig rendelhetők egyetlen atomhoz; delokalizált kötésben több centrumra kiterjedő állapotokat töltenek be. A fogalom mégis jó első lépés a reakciók és kötésminták megértéséhez.

Az atommagban pozitív töltésű protonok és elektromosan semleges neutronok vannak. A negatív töltésű elektronok az atommagon kívül találhatók.

A protonok száma határozza meg, melyik elemről van szó.

A 6 protont tartalmazó atommag mindig szén. Nyolc proton oxigént jelent. Ha csak a neutronok száma változik, ugyanannak az elemnek egy másik izotópját kapjuk. Az elektronok számának változása iont hozhat létre.

Az atom felépítése

Dobar odgovor sadrži početnu situaciju, promenljivu koja se menja, smer promene ili brojčani rezultat i jednu nezavisnu proveru: jedinicu, red veličine, granični slučaj ili poređenje sa poznatim primerom.

Atomsugár egy perióduson belül

A periódusos tendenciák azért jelennek meg, mert a rendszám növekedésével egyszerre változik a mag vonzása, az elektronok árnyékolása és a betöltött héjak száma. Az atomsugár, ionizációs energia és elektronegativitás ezért nem különálló memorizálandó szabályok, hanem ugyanannak az elektronszerkezetnek a következményei.

Balról jobbra haladva új protonok kerülnek a magba, miközben az új elektronok többnyire ugyanabba a főhéjba kerülnek. Az árnyékolás ezért nem növekszik annyira, mint a magtöltés, így az effektív magtöltés nő, az elektronfelhő pedig általában összehúzódik. Az atomsugár ennek megfelelően többnyire csökken.

Lefelé haladva új főhéjak jelennek meg. A külső elektronok átlagosan távolabb vannak a magtól, és a belső elektronok erősebben árnyékolnak. Ez a hatás rendszerint nagyobb, mint a növekvő protonszám vonzása, ezért az atomsugár általában nő a csoportban lefelé.

Az első ionizációs energia annak az energiának a mértéke, amely egy gázfázisú semleges atomból egy elektron eltávolításához szükséges. Ha az elektron közelebb van a maghoz és nagyobb effektív magtöltést érez, nehezebb eltávolítani. Ezért az ionizációs energia általában nő balról jobbra, és csökken lefelé.

Az elektronegativitás azt fejezi ki, mennyire vonzza egy kötésben lévő atom a közös elektronsűrűséget. A kis méret és a nagy effektív magtöltés erős vonzást ad, ezért a fluor a legnagyobb elektronegativitású elemek egyike. A fogalom nem egy izolált atom közvetlen energiája, ezért ne keverd össze az elektronaffinitással.