Alapfolyamat
X(g)+e⁻ → X⁻(g). Ha a végállapot energetikailag alacsonyabb, energia szabadul fel. Egyes táblázatok ilyenkor pozitív „elektronaffinitást” közölnek, mások termodinamikai előjellel negatív energiaváltozást. Ezért a puszta szám előjele kontextus nélkül félrevezető lehet.
Periódusos tendencia
A jobb oldali p-blokk sok eleménél kedvező az elektronfelvétel, mert a hozzáadott elektron közelebb viszi a konfigurációt a telített vegyértékhéjhoz. A halogének különösen nagy energiát szabadíthatnak fel elektronfelvételkor.
Miért nem monoton?
Az alhéjszerkezet, párosítási taszítás, atomsugár és árnyékolás együtt hat. Telített s vagy p alhéjaknál, illetve félig telt stabil konfigurációknál az elektronfelvétel kevésbé kedvező lehet. Ez több kivételt okoz, mint egy egyszerű „balról jobbra nő” szabály sugallná.
Klór és fluor példája
Bár a fluor nagyon elektronegatív, az elektronaffinitás nagysága a klórnál kedvezőbb lehet a szokásos energiakibocsátási értelemben. A nagyon kompakt fluor 2p alhéjában az új elektron erősebb elektron-elektron taszítást tapasztal. Ez jó példa arra, hogy egyetlen trendfogalom sem magyaráz mindent.
Alapfolyamat
Egy semleges atom első elektronfelvétele lehet energetikailag kedvező, de a már negatív ionhoz újabb elektront adni elektrosztatikus taszítás miatt rendszerint energiabefektetést igényel. A második elektronaffinitás ezért minőségileg más helyzet.
A jobb oldali p-blokk sok eleménél kedvező az elektronfelvétel, mert a hozzáadott elektron közelebb viszi a konfigurációt a telített vegyértékhéjhoz. A halogének különösen nagy energiát szabadíthatnak fel elektronfelvételkor.