Egy hidrogénszerű atomban az n főkvantumszám főként az energiaszintet és méretskálát, az l mellékkvantumszám az orbitál típusát, m_l a térbeli orientációt jellemzi. l=0,1,2,3 rendre s, p, d, f jelölést kap. Az elektron spinjéhez külön m_s kvantumszám tartozik.
Az ábra szemléltető jellegű: összefüggéseket mutat, nem atomok, pályák vagy mikroszkopikus részecskék szó szerinti fényképe.
118 elem. Az anyag áttekinthető térképe. Fedezd fel a táblázatot, nyiss meg egy elemet, majd haladj tovább a kémiába és fizikába.
Az atomi orbitál egy elektron kvantumállapotának térbeli és energetikai leírása. Nem egy klasszikus pálya, amelyen az elektron körbejár: a hullámfüggvényből származó valószínűségi eloszlást, energiát és szimmetriát kapcsoljuk hozzá.
Egy hidrogénszerű atomban az n főkvantumszám főként az energiaszintet és méretskálát, az l mellékkvantumszám az orbitál típusát, m_l a térbeli orientációt jellemzi. l=0,1,2,3 rendre s, p, d, f jelölést kap. Az elektron spinjéhez külön m_s kvantumszám tartozik.
Adott l esetén m_l értéke −l és +l között minden egész lehet, ezért s alhéjon 1, p-n 3, d-n 5, f-en 7 orbitál található. A Pauli-elv miatt egy orbitál legfeljebb két, ellentétes spinű elektront tartalmaz, így az alhéjak maximális kapacitása 2, 6, 10 és 14 elektron.
Az s orbitál valószínűségi sűrűsége gömbszimmetrikus, a p orbitálok kétlebenyes ábrázolásai pedig a hullámfüggvény előjelét és csomósíkját is tükrözik. A rajzolt határfelület általában csak egy választott valószínűségi tartományt zár körül; az elektronfelhő matematikailag nem ér véget éles falnál.
A hullámfüggvénynek lehetnek olyan felületei, ahol a megtalálási valószínűség nulla. Ezeket csomóknak nevezzük. Nagyobb n értéknél több csomó jelenhet meg. Többelektronos atomokban az orbitál energiáját nemcsak n, hanem behatolás, árnyékolás és elektron–elektron kölcsönhatás is befolyásolja.