Radioaktivitás
MagyarHU⌄
A radioaktivitás instabil atommag spontán átalakulása részecske- vagy elektromágneses sugárzás kibocsátásával. A felezési idő nagy számú atommag bomlási ütemét statisztikailag jellemzi; egyetlen atommag bomlási időpontját nem jósolja meg.
A radioaktivitás instabil atommag spontán átalakulása részecske- vagy elektromágneses sugárzás kibocsátásával. A felezési idő nagy számú atommag bomlási ütemét statisztikailag jellemzi; egyetlen atommag bomlási időpontját nem jósolja meg.
A radioaktivitás instabil atommag spontán átalakulása részecske- vagy elektromágneses sugárzás kibocsátásával. A felezési idő nagy számú atommag bomlási ütemét statisztikailag jellemzi; egyetlen atommag bomlási időpontját nem jósolja meg.
Tema Radioaktivitás postaje jasnija kada se najpre odvoje poznate veličine, jedinice i očekivani smer promene. Zapišite šta je poznato, šta se traži i koji model ili pravilo povezuje te podatke. Ovaj korak pomaže da se rezultat proveri pre nego što se prihvati.
Miért lehet instabil egy atommag?
A radioaktivitás instabil atommagok spontán átalakulása, amely során részecskék vagy elektromágneses sugárzás távozhat. A jelenség valószínűségi: egyetlen atommag bomlásának időpontját nem tudjuk megjósolni, nagy sokaság viselkedése viszont jól leírható.
A kémiai reakciókban rendszerint nem az atommag változik, hanem a külső elektronok rendeződnek át. Ezért ugyanaz az atommodell egyszerre magyarázza az ionképződést, a kémiai kötéseket és a periódusos rendszer mintázatait. Az atommag szerkezete akkor kerül előtérbe, amikor izotópokról vagy radioaktív átalakulásokról beszélünk.
Alfabomláskor a mag két protont és két neutront tartalmazó ⁴He-maghoz hasonló α-részecskét bocsát ki, ezért Z kettővel, A néggyel csökken. Béta-mínusz bomláskor egy neutron protonná alakul, elektron és elektron-antineutrínó távozik; A nem változik, Z eggyel nő. Gammaátmenetkor a mag gerjesztett állapotból fotont bocsát ki, így Z és A változatlan.
Nagy atommag-sokaságra N(t)=N₀e^(−λt). A λ bomlási állandó azt fejezi ki, mekkora a bomlás időegységre jutó valószínűsége. A folyamat memória nélküli: egy még el nem bomlott mag következő időszakra vonatkozó bomlási esélye nem függ attól, mióta létezik.
A felezési idő T₁/₂=ln2/λ: ennyi idő alatt a várhatóan megmaradó magok száma a felére csökken. Az aktivitás A=λN az időegység alatt várható bomlások számát adja; SI-egysége a becquerel, 1 Bq=1 s⁻¹. Az aktivitás nem azonos az egyes részecskék energiájával vagy a biológiai dózissal.