Izotópok
Ha egy elemnek több természetes izotópja van, a periódusos rendszerben közölt atomtömeg azok gyakorisággal súlyozott átlaga. Ha két izotóp tömege m₁ és m₂, előfordulásuk pedig x és 1−x, akkor az átlag közel xm₁+(1−x)m₂. Ez magyarázza, miért lehet például egy elem atomtömege két gyakori izotóp tömege közötti nem egész érték.
Kezdd itt
Ha egy elemnek több természetes izotópja van, a periódusos rendszerben közölt atomtömeg azok gyakorisággal súlyozott átlaga. Ha két izotóp tömege m₁ és m₂, előfordulásuk pedig x és 1−x, akkor az átlag közel xm₁+(1−x)m₂. Ez magyarázza, miért lehet például egy elem atomtömege két gyakori izotóp tömege közötti nem egész érték.
Kapcsold össze az ötleteket
Ha egy elemnek több természetes izotópja van, a periódusos rendszerben közölt atomtömeg azok gyakorisággal súlyozott átlaga. Ha két izotóp tömege m₁ és m₂, előfordulásuk pedig x és 1−x, akkor az átlag közel xm₁+(1−x)m₂. Ez magyarázza, miért lehet például egy elem atomtömege két gyakori izotóp tömege közötti nem egész érték.
A tudomány akkor marad meg, ha egy meghatározás mérhető vagy megfigyelhető jelenséghez kapcsolódik.
A radioaktivitás instabil atommag spontán átalakulása részecske- vagy elektromágneses sugárzás kibocsátásával. A felezési idő nagy számú atommag bomlási ütemét statisztikailag jellemzi; egyetlen atommag bomlási időpontját nem jósolja meg.
A radioaktivitás instabil atommag spontán átalakulása részecske- vagy elektromágneses sugárzás kibocsátásával. A felezési idő nagy számú atommag bomlási ütemét statisztikailag jellemzi; egyetlen atommag bomlási időpontját nem jósolja meg.