Kapcsolat a bomlási állandóval
Ha N radioaktív mag van és λ a bomlási állandó, akkor A=λN. Ugyanabból a nuklidból kétszer annyi atom kétszeres aktivitást ad. Ugyanakkora atomszám mellett viszont a rövidebb felezési idejű nuklid aktivitása nagyobb, mert λ=ln2/T 1/2 .
Miért statisztikai mennyiség?
Kis időablakban a tényleges bomlásszám ingadozik. Az aktivitás várható átlagos eseményszámot ír le, és a számlálási statisztika közel Poisson-jellegű lehet. Nagy eseményszámnál a relatív ingadozás kisebb, ezért a mérés stabilabb.
Becquerel és curie
A becquerel SI-egység. Történetileg a curie is használatos: 1 Ci=3,7×10¹⁰ Bq. A két egység ugyanazt a fizikai mennyiséget méri, csak nagyon eltérő skálán. Orvosi és környezeti adatoknál gyakoriak a kBq, MBq vagy GBq előtagok.
Miért nem egyenlő a dózissal?
Két 1 MBq aktivitású forrás biológiai hatása nagyon különböző lehet. Számít a sugárzás típusa, energiaeloszlása, geometria, elnyelt energia, expozíciós idő és az érintett szövet. A gray az elnyelt energiát tömegegységre, a sievert pedig biológiai súlyozással kapcsolatos dózismennyiséget fejez ki.
Kapcsolat a bomlási állandóval
Egy mérőműszer általában nem észlel minden bomlást. Ha a geometriai és belső detektálási hatásfok ε, az észlelt számlálási ráta közel R=εA lehet, háttérkorrekció után. Ezért a detektor kattintásszáma nem automatikusan azonos a forrás becquerelben megadott aktivitásával.
Kis időablakban a tényleges bomlásszám ingadozik. Az aktivitás várható átlagos eseményszámot ír le, és a számlálási statisztika közel Poisson-jellegű lehet. Nagy eseményszámnál a relatív ingadozás kisebb, ezért a mérés stabilabb.