Béta-mínusz bomlás
Ha csak a leánymag és az elektron lenne jelen, az elektron energiája diszkrét értékű lenne. A mérések viszont folytonos energiaeloszlást mutatnak. A hiányzó energia és impulzus magyarázata vezetett a neutrínó feltételezéséhez: az energia három test között oszlik meg.
Béta-plusz és elektronbefogás
A béta-részecskék általában messzebbre jutnak anyagban, mint az alfa-részecskék, de kevésbé sűrűn ionizálnak. Árnyékolásnál nem elég „minél nehezebb anyagot” választani, mert nagy rendszámú anyagban erős fékezési sugárzás keletkezhet. Gyakran alacsonyabb Z-jű anyaggal kezdik az árnyékolást.
Miért folytonos a béta-spektrum?
A béta-részecskék általában messzebbre jutnak anyagban, mint az alfa-részecskék, de kevésbé sűrűn ionizálnak. Árnyékolásnál nem elég „minél nehezebb anyagot” választani, mert nagy rendszámú anyagban erős fékezési sugárzás keletkezhet. Gyakran alacsonyabb Z-jű anyaggal kezdik az árnyékolást.
Miért történik?
Mivel a rendszám változik, a leánymag más elem. Az elektronfelhő a bomlás után új egyensúlyi állapotba rendeződik, és kísérő röntgen- vagy Auger-folyamatok is felléphetnek bizonyos bomlási csatornáknál. A magátalakulás ezért az atom teljes kémiai azonosságát megváltoztatja.
Béta-mínusz bomlás
Egy 32 15 P mag β⁻-bomlást végez. Mi lesz a leánymag rendszáma és tömegszáma?
A béta-részecskék általában messzebbre jutnak anyagban, mint az alfa-részecskék, de kevésbé sűrűn ionizálnak. Árnyékolásnál nem elég „minél nehezebb anyagot” választani, mert nagy rendszámú anyagban erős fékezési sugárzás keletkezhet. Gyakran alacsonyabb Z-jű anyaggal kezdik az árnyékolást.