Izoelektronos sor
MagyarHU⌄
Fontos
Példa tíz elektronnal
Izoelektronos részecskék azonos számú elektronnal rendelkeznek, de protonszámuk és így magtöltésük eltérhet. Ez kiváló összehasonlítási helyzet: mivel az elektronszám azonos, a mérettrend fő mozgatója a növekvő magvonzás.
N³⁻, O²⁻, F⁻, Ne, Na⁺ és Mg²⁺ mind 10 elektronnal rendelkezik. Protonszámuk 7-től 12-ig nő. Ugyanazt a nagyjából neonjellegű elektronkonfigurációt egyre nagyobb pozitív magtöltés tartja össze.
A protonszám növekedésével az elektronfelhő erősebben összehúzódik, ezért az ionsugár csökken. A fenti sorban N³⁻ a legnagyobbak között, Mg²⁺ a legkisebb. Ez a trend sokkal tisztább, mint eltérő elektronszámú atomok közvetlen összevetése.
Nem azért kisebb Mg²⁺ pusztán, mert „+2”. A fizikai ok a nagyobb protonszám ugyanannyi elektronra. A formális iontöltés ennek könyvelési következménye: Z−N e különbsége nagyobb.
Izoelektronos részecskék ugyanazt az orbitál-betöltési mintát mutathatják, de az orbitálenergiák nem azonosak. A nagyobb Z mélyebbre húzza az energiaszinteket, ezért például az elektron eltávolításához szükséges energia is eltér.