Tudomány a mindennapokban
Aktivitás és becquerel
→
Mi történik valójában?
A tudomány akkor marad meg, ha egy meghatározás mérhető vagy megfigyelhető jelenséghez kapcsolódik.
Az ion nettó elektromos töltéssel rendelkező atom vagy atomcsoport. Elektron leadásakor pozitív kation, elektron felvételekor negatív anion keletkezik. A protonok száma a szokásos kémiai ionizáció során nem változik, ezért az elem azonossága megmarad.
Az ion nettó elektromos töltéssel rendelkező atom vagy atomcsoport. Elektron leadásakor pozitív kation, elektron felvételekor negatív anion keletkezik. A protonok száma a szokásos kémiai ionizáció során nem változik, ezért az elem azonossága megmarad.
Egy hasznos gondolati kép
→
Kapcsolat a bomlási állandóval
A radioaktív aktivitás azt mondja meg, átlagosan hány magbomlás történik időegység alatt egy mintában. SI-egysége a becquerel: 1 Bq pontosan 1 bomlás másodpercenként. Az aktivitás nem azonos sem a kibocsátott részecskék energiájával, sem az ember által elnyelt sugárdózissal.
Ha N radioaktív mag van és λ a bomlási állandó, akkor A=λN. Ugyanabból a nuklidból kétszer annyi atom kétszeres aktivitást ad. Ugyanakkora atomszám mellett viszont a rövidebb felezési idejű nuklid aktivitása nagyobb, mert λ=ln2/T 1/2 .
Kis időablakban a tényleges bomlásszám ingadozik. Az aktivitás várható átlagos eseményszámot ír le, és a számlálási statisztika közel Poisson-jellegű lehet. Nagy eseményszámnál a relatív ingadozás kisebb, ezért a mérés stabilabb.
A becquerel SI-egység. Történetileg a curie is használatos: 1 Ci=3,7×10¹⁰ Bq. A két egység ugyanazt a fizikai mennyiséget méri, csak nagyon eltérő skálán. Orvosi és környezeti adatoknál gyakoriak a kBq, MBq vagy GBq előtagok.
Két 1 MBq aktivitású forrás biológiai hatása nagyon különböző lehet. Számít a sugárzás típusa, energiaeloszlása, geometria, elnyelt energia, expozíciós idő és az érintett szövet. A gray az elnyelt energiát tömegegységre, a sievert pedig biológiai súlyozással kapcsolatos dózismennyiséget fejez ki.