Polarizáció
A polarizáció a transzverzális hullámok tulajdonsága. Fénynél azt írja le, hogyan változik az elektromos tér iránya a terjedésre merőleges síkban. Önmagában nem változtatja meg a frekvenciát, és nem egyszerűen a fény „színe”.
A polarizáció a fény transzverzális jellegét mutatja
A polarizálatlan fényben az elektromos térnek nincs kitüntetett tartós transzverzális iránya. Lineárisan polarizált fényben a tér egy meghatározott tengely mentén rezeg. Az, hogy a fény lineárisan polarizálható, fontos bizonyítéka az elektromágneses hullám transzverzális természetének.
A lineáris mellett kör- és elliptikus polarizáció is létezik. Ezek két egymásra merőleges mezőkomponens megfelelő amplitúdó- és fázisviszonyából jönnek létre. A polarizációs állapotot ezért nemcsak az irány, hanem a komponensek relatív fázisa is meghatározza.
A polarizátor egy rezgési tengelyt választ ki
Az ideális lineáris polarizátor az elektromos térnek a transzmissziós tengellyel párhuzamos komponensét engedi át, a merőleges komponenst elnyomja.
Valós polarizátor nem tökéletes: a nem kívánt komponens kis része átjuthat, a főtengely menti transzmisszió pedig lehet kisebb egynél. A minőséget gyakran kioltási aránnyal jellemzik. Bevezető feladatokban ezt elhanyagoljuk, laborban azonban mérhető lehet.
Malus törvénye
Lineárisan polarizált bemeneti térnél az ideális analizátor E = E₀ cos θ amplitúdót enged át. Mivel az intenzitás E²-tel arányos, Malus törvénye: I = I₀ cos²θ. Polarizálatlan fény első ideális polarizátora átlagosan I = I_in/2 intenzitást ad.
I = I₀ cos²θ
Malus törvényének vizsgálata
Malus törvénye az analizátor elé érkező, már lineárisan polarizált fényre alkalmazandó. Polarizálatlan bemenetnél előbb az első ideális polarizátor 1/2 átlagos tényezőjét kell figyelembe venni. Több analizátornál a cos²-tényezőt lépésenként kell alkalmazni az aktuális polarizációs tengelyhez képest.
A fázislemezek nem egyszerűen egy tengelyt választanak ki, mint a polarizátor. Két merőleges komponens között szabályozott fáziskésést hoznak létre, ezért lineáris polarizációt kör- vagy elliptikus polarizációvá alakíthatnak. A teljes állapothoz az amplitúdó és a fázis is szükséges.
A visszaverődés is polarizálhat fényt
Dielektromos felületről való visszaverődéskor az s- és p-komponens eltérően verődik vissza. Brewster-szögnél az ideális modellben a visszavert p-komponens eltűnik, így a visszavert fény erősen lineárisan polarizált. tan θ_B = n₂/n₁.
tan θB = n₂/n₁
Brewster-szögnél nem tűnik el az összes visszavert fény. Ideális esetben csak a p-komponens lesz nulla, az s-komponens megmarad. Ekkor a visszavert és megtört sugár egymásra merőleges, ami geometriai ellenőrzést ad.
Három ellenőrzés Malus törvénye előtt
Számolás előtt tisztázza: (1) a beeső fény már lineárisan polarizált vagy még polarizálatlan; (2) melyik tengelyhez képest mérjük θ-t; (3) I₀ közvetlenül az analizátor előtti intenzitást jelenti-e. Ez megelőzi a leggyakoribb 1/2 és cos²θ hibákat.
Polarizációs elemeket tükröződéscsökkentésre, feszültségoptikai vizsgálatokra, kijelzőkben és precíziós mérésekben használunk. Közös alapjuk az elektromos tér irányának és fázisának szabályozása, nem a foton energiájának megváltoztatása.
Kidolgozott példák
1. Analizátor 60°-nál
I₀ intenzitású lineárisan polarizált fény 60°-kal elfordított analizátoron halad át.
Megoldás
I/I₀ = cos²60° = 0,25.
2. Első ideális polarizátor
80 W/m² intenzitású polarizálatlan fény ideális polarizátoron halad át.
Megoldás
Az átlagos kilépő intenzitás 40 W/m².
3. Második analizátor
Az első polarizátor után I = 40 W/m², a második analizátor 30°-os.
Megoldás
I = 40 cos²30° = 30 W/m².