Atomreaktorok
A cirkónium izotópjától és kémiai formájától függően reaktoranyagokban, üzemanyagokban, neutronszabályozásban vagy speciális nukleáris rendszerekben használható.
A cirkónium 40 rendszámú kémiai elem (Zr), az 5. periódus 4. csoportjában, a d-mezőben található. Szobahőmérsékleten a referencia szerinti halmazállapot: szilárd. Elektronkonfigurációja: [Kr] 4d2 5s2.
A d-alhéj részt vesz a cirkónium kémiájában. Az átmenetifémek hasonló energiájú elektronokat használhatnak a kötésképzésben, ezért a d-mezőben gyakoriak a változó oxidációs állapotok, a koordinációs vegyületek és a katalitikus viselkedés.
A [Kr] 4d2 5s2 elektronkonfigurációt a vegyület oxidációs állapotával együtt kell értelmezni: elektronok eltávolítása megváltoztatja a d-pályák betöltöttségét, és ezzel a színt, mágnesességet, kötésviszonyokat és reakciókészséget is.
A cirkónium fontos kémiai formái közé tartozik a fém és ötvözetei, az oxidok, halogenidek és koordinációs vegyületek. A változó oxidációs állapotok gyakoriak, mert az s- és d-elektronok energiája hasonló, a fémion körüli ligandumok pedig erősen módosíthatják a színt, mágnesességet és reakciókészséget.
A referencia szerinti halmazállapot szobahőmérsékleten szilárd. A megadott sűrűség 6.52 g/cm³. Az olvadáspont 2 128 K (1 855 °C). A forráspont 4 650 K (4 377 °C). A nyomás, a tisztaság és a kristályszerkezet módosíthatja a mért fizikai tulajdonságokat.
A gyakorlatban a cirkónium többek között a következő területeken jelenik meg: Atomreaktorok, Kerámiák és Ötvözetek.
A cirkónium izotópjától és kémiai formájától függően reaktoranyagokban, üzemanyagokban, neutronszabályozásban vagy speciális nukleáris rendszerekben használható.
A cirkónium olyan kerámiaanyagokban használható, amelyeket hőállóságuk, keménységük, elektromos viselkedésük vagy színük miatt választanak.
A cirkónium fémek ötvözőjeként módosíthatja a szilárdságot, a korrózióállóságot, az olvadási viselkedést vagy a magas hőmérsékleten mutatott tulajdonságokat.
A cirkónium az 5. periódus 4. csoportjában található. A bemutatott környezetben ittrium és nióbium között helyezkedik el ugyanabban a periódusban; titán fölötte, hafnium pedig alatta található ugyanabban a csoportban. Ezek a helyzetek lehetővé teszik az atomméret, az ionizációs energia és a kötési viselkedés összehasonlítását a közeli elemekkel.
Az értékek az elemre, illetve ahol értelmezhető, a semleges atomra vonatkoznak. A fizikai adatok függhetnek az allotróp módosulattól, a nyomástól és a mérési körülményektől.
A cirkónium felfedezését Martin Heinrich Klaproth nevéhez kötik. Az elem felismerése, tiszta mintájának izolálása és modern rendszámának meghatározása nem feltétlenül ugyanabban az időpontban történt.
A standard atomtömeg 91.222(3). Ez az érték a természetes földi anyag izotópösszetételére vonatkozik, nem egyetlen konkrét atom tömegére.
A cirkónium legalább egy stabil izotóppal rendelkezik. Az izotópok protonszáma azonos, ezért ugyanahhoz az elemhez tartoznak, neutronszámuk és atomtömegük azonban különbözik.
A cirkónium veszélyei a kémiai formától, a dózistól és az expozíció útjától függenek. Az elemi cirkónium, ionjai és vegyületei nagyon eltérő biológiai és környezeti hatásúak lehetnek, ezért mindig a ténylegesen kezelt anyagra vonatkozó biztonsági adatokat kell ellenőrizni.