LED-ek
Az ittrium olyan félvezető vegyületekben használható, amelyekben a töltéshordozók rekombinációjakor fény keletkezik.
Az ittrium 39 rendszámú kémiai elem (Y), az 5. periódus 3. csoportjában, a d-mezőben található. Szobahőmérsékleten a referencia szerinti halmazállapot: szilárd. Elektronkonfigurációja: [Kr] 4d1 5s2.
A d-alhéj részt vesz az ittrium kémiájában. Az átmenetifémek hasonló energiájú elektronokat használhatnak a kötésképzésben, ezért a d-mezőben gyakoriak a változó oxidációs állapotok, a koordinációs vegyületek és a katalitikus viselkedés.
A [Kr] 4d1 5s2 elektronkonfigurációt a vegyület oxidációs állapotával együtt kell értelmezni: elektronok eltávolítása megváltoztatja a d-pályák betöltöttségét, és ezzel a színt, mágnesességet, kötésviszonyokat és reakciókészséget is.
Az ittrium fontos kémiai formái közé tartozik a fém és ötvözetei, az oxidok, halogenidek és koordinációs vegyületek. A változó oxidációs állapotok gyakoriak, mert az s- és d-elektronok energiája hasonló, a fémion körüli ligandumok pedig erősen módosíthatják a színt, mágnesességet és reakciókészséget.
A referencia szerinti halmazállapot szobahőmérsékleten szilárd. A megadott sűrűség 4.472 g/cm³. Az olvadáspont 1 795 K (1 522 °C). A forráspont 3 203 K (2 930 °C). A nyomás, a tisztaság és a kristályszerkezet módosíthatja a mért fizikai tulajdonságokat.
A gyakorlatban az ittrium többek között a következő területeken jelenik meg: LED-ek, Lézerek és Kerámiák.
Az ittrium olyan félvezető vegyületekben használható, amelyekben a töltéshordozók rekombinációjakor fény keletkezik.
Az ittrium lézerközegekben, optikai alkatrészekben vagy meghatározott hullámhosszú fény előállításában használható.
Az ittrium olyan kerámiaanyagokban használható, amelyeket hőállóságuk, keménységük, elektromos viselkedésük vagy színük miatt választanak.
Az ittrium az 5. periódus 3. csoportjában található. A bemutatott környezetben stroncium és cirkónium között helyezkedik el ugyanabban a periódusban; szkandium közvetlenül fölötte található ugyanabban a csoportban. Ezek a helyzetek lehetővé teszik az atomméret, az ionizációs energia és a kötési viselkedés összehasonlítását a közeli elemekkel.
Az értékek az elemre, illetve ahol értelmezhető, a semleges atomra vonatkoznak. A fizikai adatok függhetnek az allotróp módosulattól, a nyomástól és a mérési körülményektől.
Az ittrium felfedezését Johan Gadolin nevéhez kötik. Az elem felismerése, tiszta mintájának izolálása és modern rendszámának meghatározása nem feltétlenül ugyanabban az időpontban történt.
A standard atomtömeg 88.905838(2). Ez az érték a természetes földi anyag izotópösszetételére vonatkozik, nem egyetlen konkrét atom tömegére.
Az ittrium legalább egy stabil izotóppal rendelkezik. Az izotópok protonszáma azonos, ezért ugyanahhoz az elemhez tartoznak, neutronszámuk és atomtömegük azonban különbözik.
Az ittrium veszélyei a kémiai formától, a dózistól és az expozíció útjától függenek. Az elemi ittrium, ionjai és vegyületei nagyon eltérő biológiai és környezeti hatásúak lehetnek, ezért mindig a ténylegesen kezelt anyagra vonatkozó biztonsági adatokat kell ellenőrizni.