Orvosi képalkotó berendezések
A bárium képalkotó kontrasztanyagokban, detektoranyagokban, nagy térerejű mágnesekben vagy képalkotó rendszerek speciális alkatrészeiben használható.
A bárium 56 rendszámú kémiai elem (Ba), a 6. periódus 2. csoportjában, az s-mezőben található. Szobahőmérsékleten a referencia szerinti halmazállapot: szilárd. Elektronkonfigurációja: [Xe] 6s2.
A külső elektronkonfiguráció s²-re végződik. Két vegyértékelektron eltávolításakor +2 töltésű ion keletkezik, ami az alkáliföldfémek jellegzetes ionállapota.
Az 1. csoport fémeihez képest a két elektront tartalmazó külső héj módosítja az ionizációs energiát, a kötésviszonyokat és a reakciókészséget. A természetben vegyületeik többnyire oxidok, karbonátok, szulfátok vagy halogenidek formájában fordulnak elő, nem szabad fémként.
A +2 oxidációs állapot dominál. A bárium gyakori vegyületcsaládjai az oxidok, hidroxidok, halogenidek, karbonátok és szulfátok; oldhatóságuk és hőstabilitásuk a 2. csoportban lefelé haladva szabályosan változik.
A referencia szerinti halmazállapot szobahőmérsékleten szilárd. A megadott sűrűség 3.51 g/cm³. Az olvadáspont 1 000 K (726.9 °C). A forráspont 2 118 K (1 845 °C). A nyomás, a tisztaság és a kristályszerkezet módosíthatja a mért fizikai tulajdonságokat.
A gyakorlatban a bárium többek között a következő területeken jelenik meg: Orvosi képalkotó berendezések, Fúrófolyadékok és Tűzijátékok.
A bárium képalkotó kontrasztanyagokban, detektoranyagokban, nagy térerejű mágnesekben vagy képalkotó rendszerek speciális alkatrészeiben használható.
Megfelelő sűrűségű vagy kémiai tulajdonságú báriumvegyületeket fúrófolyadékokhoz adnak a nyomás és a folyadéktulajdonságok szabályozására.
A bárium vegyületei pirotechnikai elegyekben hevítve jellegzetes színeket, szikrákat vagy energetikai hatásokat hozhatnak létre.
A bárium a 6. periódus 2. csoportjában található. A bemutatott környezetben cézium közvetlenül balra található ugyanabban a periódusban; stroncium fölötte, rádium pedig alatta található ugyanabban a csoportban. Ezek a helyzetek lehetővé teszik az atomméret, az ionizációs energia és a kötési viselkedés összehasonlítását a közeli elemekkel.
Az értékek az elemre, illetve ahol értelmezhető, a semleges atomra vonatkoznak. A fizikai adatok függhetnek az allotróp módosulattól, a nyomástól és a mérési körülményektől.
A bárium felfedezését Carl Wilhelm Scheele nevéhez kötik. Az elem felismerése, tiszta mintájának izolálása és modern rendszámának meghatározása nem feltétlenül ugyanabban az időpontban történt.
A standard atomtömeg 137.327(7). Ez az érték a természetes földi anyag izotópösszetételére vonatkozik, nem egyetlen konkrét atom tömegére.
A bárium legalább egy stabil izotóppal rendelkezik. Az izotópok protonszáma azonos, ezért ugyanahhoz az elemhez tartoznak, neutronszámuk és atomtömegük azonban különbözik.
A bárium veszélyei a kémiai formától, a dózistól és az expozíció útjától függenek. Az elemi bárium, ionjai és vegyületei nagyon eltérő biológiai és környezeti hatásúak lehetnek, ezért mindig a ténylegesen kezelt anyagra vonatkozó biztonsági adatokat kell ellenőrizni.