Kémiai elem · adatlap

88Ra

Rádium

A rádium 88 rendszámú kémiai elem (Ra), a 7. periódus 2. csoportjában, az s-mezőben található. Szobahőmérsékleten a referencia szerinti halmazállapot: szilárd. Elektronkonfigurációja: [Rn] 7s2.

Rendszám88

Standard atomtömegNincs standard atomtömeg

Csoport2

Periódus7

Mezős

Elektronkonfiguráció[Rn] 7s2

Elektronszerkezet

Mi határozza meg a kémiai viselkedését

A külső elektronkonfiguráció s²-re végződik. Két vegyértékelektron eltávolításakor +2 töltésű ion keletkezik, ami az alkáliföldfémek jellegzetes ionállapota.

Az 1. csoport fémeihez képest a két elektront tartalmazó külső héj módosítja az ionizációs energiát, a kötésviszonyokat és a reakciókészséget. A természetben vegyületeik többnyire oxidok, karbonátok, szulfátok vagy halogenidek formájában fordulnak elő, nem szabad fémként.

Kémiai formák

Vegyületek, ionok és anyagok

A +2 oxidációs állapot dominál. A rádium gyakori vegyületcsaládjai az oxidok, hidroxidok, halogenidek, karbonátok és szulfátok; oldhatóságuk és hőstabilitásuk a 2. csoportban lefelé haladva szabályosan változik.

Fizikai viselkedés

Halmazállapot és fázisátalakulások

A referencia szerinti halmazállapot szobahőmérsékleten szilárd. A megadott sűrűség 5.0g/cm³. Az olvadáspont 1 233 K (959.9 °C). A forráspont 1 773K (1 737 °C). A nyomás, a tisztaság és a kristályszerkezet módosíthatja a mért fizikai tulajdonságokat.

Előfordulás és felhasználás

A rádium előfordulása és felhasználása

A gyakorlatban a rádium többek között a következő területeken jelenik meg: Tudományos kutatás, Történet és Orvostörténet.

A gyakorlatban

Konkrét felhasználási példák

Tudományos kutatás

A rádium előállítása, izolálása vagy mérése elsősorban atomi, magfizikai és periódusos törvényszerűségek vizsgálatát szolgálja, nem tömeges kereskedelmi felhasználást.

Történet

A rádium a kémia, az orvostudomány vagy a technika történetében akkor is fontos, ha mai felhasználása korlátozott.

Orvostörténet

A rádium történelmileg orvosi célokra is használták, mielőtt kockázatait és korlátait teljesen megértették; ma gyakran biztonságosabb alternatívákat alkalmaznak.

Helye a periódusos rendszerben

Mit mutatnak a szomszédos elemek

A rádium a 7. periódus 2. csoportjában található. A bemutatott környezetben francium közvetlenül balra található ugyanabban a periódusban; bárium közvetlenül fölötte található ugyanabban a csoportban. Ezek a helyzetek lehetővé teszik az atomméret, az ionizációs energia és a kötési viselkedés összehasonlítását a közeli elemekkel.

Referenciaadatok

Fizikai és atomi tulajdonságok

Besorolásalkáliföldfém

Halmazállapot szobahőmérsékletenszilárd

Elektronhéjak2 · 8 · 18 · 32 · 18 · 8 · 2

Sűrűség5.0g/cm³

Olvadáspont1 233 K (959.9 °C)

Forráspont1 773K (1 737 °C)

Pauling-féle elektronegativitás0.9

Első ionizációs energia509.3 kJ/mol

Elektronaffinitás9.6485 kJ/mol

Az értékek az elemre, illetve ahol értelmezhető, a semleges atomra vonatkoznak. A fizikai adatok függhetnek az allotróp módosulattól, a nyomástól és a mérési körülményektől.

Történet

Felfedezés és azonosítás

A rádium felfedezését Pierre Curie nevéhez kötik. Az elem felismerése, tiszta mintájának izolálása és modern rendszámának meghatározása nem feltétlenül ugyanabban az időpontban történt.

Izotópok és atomtömeg

Hogyan befolyásolja az izotópösszetétel az értékeket

A rádium nem rendelkezik standard atomtömeggel. Nincs olyan jellegzetes földi izotópelegy, amelyből stabil, természetes gyakorisággal súlyozott átlagérték adható lenne.

A rádium nem rendelkezik stabil izotóppal. Izotópjai radioaktívak, ezért felezési idejük és bomlásmódjuk fontos az elem mérésekor, kezelésekor és felhasználásakor.

Biztonság

Kezelés és expozíció

A rádium radioaktív. Kezelése az izotópnak, az aktivitásnak, a sugárzás típusának és a kémiai formának megfelelő sugárvédelmi ellenőrzést igényel.