Ne az Avogadro-állandót szorozd vagy oszd reflexből

Mit jelent a térfogatáram?

Állandósult áramlásban a tömeg nem tűnhet el és nem keletkezhet a cső egyik szakaszán: a tömegáram minden keresztmetszeten azonos. Összenyomhatatlan folyadéknál ez A₁v₁=A₂v₂ alakra egyszerűsödik, ezért szűkebb keresztmetszetben nagyobb az átlagos áramlási sebesség.

A Q=Av térfogatáram azt mondja meg, időegység alatt mekkora térfogat halad át egy keresztmetszeten. Mértékegysége m³/s. Egy 2 cm²-es csőben 1 m/s átlagsebesség Q=2×10⁻⁴ m³/s, azaz 0,2 L/s. Ha ugyanaz az áramlás feleakkora keresztmetszeten folytatódik, az átlagsebesség kétszereződik.

Valós viszkózus áramlásban a sebesség a cső keresztmetszetén belül sem feltétlenül egyforma. Falnál a tapadási feltétel miatt közel nulla lehet, középen nagyobb. A Q=Av összefüggésben v ilyenkor keresztmetszeti átlagsebesség. Ezért a képlet nem állítja, hogy minden folyadékrészecske ugyanazzal a sebességgel halad.

A folytonossági egyenlet tömegmegmaradást fejez ki; Bernoulli egyenlete ideális feltételek mellett energiamegmaradást kapcsol az áramláshoz. Vízszintes szűkületben a folytonosság nagyobb sebességet kényszerít ki, Bernoulli pedig ilyenkor gyakran alacsonyabb statikus nyomást jelez. A két állítás külön törvényből származik, ezért nem szabad pusztán a „gyorsabb folyadék mindig kisebb nyomású” mondatra redukálni.

Gázoknál nagy sebesség vagy jelentős nyomásváltozás mellett a sűrűség változhat. Ilyenkor az A v térfogatáram nem feltétlenül állandó, miközben a ρAv tömegáram megmaradhat. Fúvókákban, turbinákban és nagy sebességű légáramlásban ezért a sűrűséget is követni kell; az egyszerű folyadékos képlet nem mindig elegendő.