Stoichiometry

Először egyenlítsd ki az egyenletet

A sztöchiometria a kiegyenlített kémiai egyenlet mennyiségi tartalmát használja fel: megmutatja, milyen mólarányban fogynak a reagensek és képződnek a termékek. A számolás kulcsa nem a grammok közvetlen összehasonlítása, hanem a tömeg → mól → reakcióarány → mól → tömeg útvonal.

A 2H₂ + O₂ → 2H₂O egyenlet azt mondja, hogy két H₂-részecske vagy két mol H₂ egy O₂-részecskével vagy egy mol O₂-vel reagál. Az együtthatók arányok, nem tömegek. Ha az egyenlet nincs helyesen kiegyenlítve, minden későbbi számítás hibás alapra épül.

A laborban többnyire grammot mérünk, a reakcióegyenlet viszont részecskearányt ír le. Ezért a mért tömeget a moláris tömeggel alakítjuk móllá: n=m/M. A kívánt anyag mólját ezután a sztöchiometriai együtthatók arányával kapjuk, majd szükség esetén visszaalakítjuk tömeggé.

4,00 mol H₂ teljes elégetéséhez a 2:1 arány miatt 2,00 mol O₂ kell, és ideális esetben 4,00 mol H₂O keletkezik. Ha tömeget kérünk, 4,00 mol × 18,015 g/mol ≈72,1 g víz. A számolás során minden lépésnél érdemes feltüntetni az egységeket.

Ha több reagensből megadott mennyiség áll rendelkezésre, nem feltétlenül mind fogy el. Mindegyikből számítsd ki, mennyi termék képződhetne; amelyik a legkevesebbet engedi, az a limitáló reagens. A többi reagens feleslegben marad. A „kisebb tömegű” anyag nem automatikusan limitáló.