Mi ad erős elektronvonzást?
A H₂O hajlított geometriájában a kötési dipólusok nem oltják ki egymást. A lineáris CO₂-ben a két azonos C=O dipólus ellentétes irányú, ezért az eredő nulla.
Kötési polaritás
Az elektronegativitás annak relatív mértéke, hogy egy kötésben lévő atom mennyire vonzza magához a közös elektronsűrűséget. Nem egy izolált atom közvetlenül mérhető energiája, hanem skálán értelmezett kötési tulajdonság.
Nem éles határ az ionos és kovalens között
Kis atomsugár és nagy effektív magtöltés esetén a kötő elektronok közelebb kerülhetnek egy erősen vonzó maghoz. Ezért a főcsoportokban az elektronegativitás általában nő balról jobbra, és csökken lefelé. A fluor a Pauling-skálán a legnagyobb értékű elem.
Molekulapolaritás: kell a geometria is
Ha két azonos atom kötődik, például H₂ vagy Cl₂, a kötő elektronsűrűség szimmetrikus. H–Cl esetén a klór elektronegatívabb, ezért a kötés Cl felőli oldalán nagyobb az elektronsűrűség: H részleges pozitív, Cl részleges negatív töltést kap. Ezek részleges, nem egész iontöltések.
Mi ad erős elektronvonzást?
Nagy elektronegativitás-különbség többnyire erősen poláris, részben ionos jellegű kötést jelez, de nincs univerzális küszöb, amely minden anyagot két tiszta kategóriába választ. A valós kötésjelleg folytonosan változhat, és a kristályszerkezet, koordináció és környezet is számít.
Az elektronegativitás annak relatív mértéke, hogy egy kötésben lévő atom mennyire vonzza magához a közös elektronsűrűséget. Nem egy izolált atom közvetlenül mérhető energiája, hanem skálán értelmezett kötési tulajdonság.