Kinetikus energia
Állandó tömegű, nem relativisztikus test transzlációs kinetikus energiája K=½mv². Mivel v négyzetesen szerepel, a sebesség kétszerezése négyszeres kinetikus energiát jelent. A kinetikus energia skalár, ezért nem lehet egyszerűen a sebesség irányához hasonló vektorként kezelni.
Gravitációs helyzeti energia
A Föld felszíne közelében U_g≈mgh, ha a választott magasságtartományban g közel állandó. A zérusszint tetszőlegesen választható; fizikailag az energiakülönbség számít. Nagy távolságoknál az általános U=−GMm/r alak szükséges.
Munka–energia tétel
A testre ható eredő erők munkája a kinetikus energia változásával egyenlő: W_net=ΔK. Ez nem ugyanaz, mint a teljes energiamegmaradás, hanem a mozgás és az erők munkája közötti kapcsolat. Konzervatív erők munkáját potenciális energiával is könyvelhetjük.
Súrlódás esetén
Ha egy lejtőn csúszó test súrlódik, K+U_g önmagában csökkenhet. Az energia azonban nem semmisül meg: belső energia és hőmérséklet-növekedés jelenhet meg a testben és a felületben. A rendszerhatár helyes megválasztása dönti el, mit nevezünk belső átalakulásnak és mit külső energiaátadásnak.
Kinetikus energia
A teljesítmény az energiaátadás vagy munkavégzés sebessége: P=dE/dt, állandó esetben P=E/t. Ugyanazt az energiamennyiséget rövidebb idő alatt átadó berendezés nagyobb teljesítményű. A joule energiaegység, a watt pedig joule másodpercenként.
A Föld felszíne közelében U_g≈mgh, ha a választott magasságtartományban g közel állandó. A zérusszint tetszőlegesen választható; fizikailag az energiakülönbség számít. Nagy távolságoknál az általános U=−GMm/r alak szükséges.