Exoterm és endoterm
Olvadás és párolgás általában endoterm, mert a részecskék közötti kölcsönhatások részleges leküzdéséhez energia kell. Fagyás és kondenzáció ugyanazon átmenet fordított irányaként ellentétes előjelű entalpiaváltozással jár. A fázis ezért mindig része a termokémiai egyenlet pontos megadásának.
Állapotfüggvény
Exoterm folyamat gyakran kedvező, de nem minden spontán folyamat exoterm, és nem minden exoterm folyamat spontán minden körülmények között. A spontaneitást állandó T és p mellett a Gibbs-energia ΔG=ΔH−TΔS kombinációja határozza meg. Az entrópiahatást ezért nem szabad figyelmen kívül hagyni.
Kötések és energia
Kísérletben a hőmérséklet-változásból és a hőkapacitásból becsülhető a hőcsere: q≈mcΔT egyszerű esetben. A rendszer és kaloriméter közötti előjelkönyvelés, valamint a hőveszteség figyelembevétele szükséges ahhoz, hogy ebből megbízható reakcióentalpia szülessen.
Képződési entalpia
Egy reakció ΔH=−125 kJ a megadott sztöchiometriai egyenlet szerint. Exoterm vagy endoterm, és mi történik az előjellel, ha az egyenletet megfordítjuk?
Exoterm és endoterm
Az entalpia H=U+pV állapotfüggvény. Állandó nyomású, csak pV-munkát végző egyszerű folyamatokban az entalpiaváltozás megegyezik a rendszer által felvett hővel, ezért ΔH különösen hasznos reakciók és fázisátalakulások hőhatásának leírására.
Exoterm folyamat gyakran kedvező, de nem minden spontán folyamat exoterm, és nem minden exoterm folyamat spontán minden körülmények között. A spontaneitást állandó T és p mellett a Gibbs-energia ΔG=ΔH−TΔS kombinációja határozza meg. Az entrópiahatást ezért nem szabad figyelmen kívül hagyni.