Héjak, alhéjak, orbitálok
Az s-, p-, d- és f-blokkok azt mutatják, melyik típusú alhéj épül fel az adott tartományban. Egy periódus végighaladása során a vegyértékhéj fokozatosan telik, ezért szabályos változások jelennek meg az atomsugárban, ionizációs energiában és kötési hajlamban.
Hogyan töltődnek fel?
Az alhéjak energiái közel kerülhetnek egymáshoz, és az elektron–elektron kölcsönhatások is számítanak. Emiatt például a króm és a réz alapállapotú konfigurációja eltér az egyszerű aufbau-sémából várttól. A szabály tehát jó kiindulópont, de a tényleges, kísérletileg igazolt alapállapot az elsődleges.
Példa: nátrium és klór
A 4s pálya semleges atomok felépítésénél gyakran a 3d előtt telik, de kationképződéskor az átmenetifémek általában a 4s elektronokat veszítik el először. Ez azért lehetséges, mert az orbitálok relatív energiája az elektronkonfiguráció változásával átrendeződik; a „mindig előbb telik, tehát mindig utoljára ürül” szabály hibás.
A periódusos rendszer mint térkép
Nagyobb atomoknál nem szükséges minden belső elektront újra leírni. A megelőző nemesgáz konfigurációját szögletes zárójel helyettesítheti: a nátrium például [Ne]3s¹. Ez a jelölés azonnal kiemeli a külső elektronokat, ezért különösen hasznos a periódusos tendenciák és a tipikus oxidációs állapotok értelmezésénél.
Héjak, alhéjak, orbitálok
Írd fel a foszfor (Z=15) alapállapotú elektronkonfigurációját, és add meg a vegyértékelektronok számát.
Az alhéjak energiái közel kerülhetnek egymáshoz, és az elektron–elektron kölcsönhatások is számítanak. Emiatt például a króm és a réz alapállapotú konfigurációja eltér az egyszerű aufbau-sémából várttól. A szabály tehát jó kiindulópont, de a tényleges, kísérletileg igazolt alapállapot az elsődleges.