Exoterm és endoterm
Kötés felszakítása energiát igényel, kötés kialakulása energiát szabadíthat fel. Átlagos kötési energiákból ΔH közelíthető a „felszakított kötések energiája mínusz kialakított kötések energiája” sémával. Ez közelítés, mert a kötési energiák a konkrét molekuláris környezettől függenek.
Állapotfüggvény
Standard képződési entalpia egy mol vegyület standard állapotú elemeiből történő képződéséhez tartozik. A standard állapotú elemek képződési entalpiáját konvenció szerint nullának vesszük. Reakcióentalpia így számítható: termékek sztöchiometriai ΔH°f összege mínusz reagenseké.
Kötések és energia
Olvadás és párolgás általában endoterm, mert a részecskék közötti kölcsönhatások részleges leküzdéséhez energia kell. Fagyás és kondenzáció ugyanazon átmenet fordított irányaként ellentétes előjelű entalpiaváltozással jár. A fázis ezért mindig része a termokémiai egyenlet pontos megadásának.
Képződési entalpia
Exoterm folyamat gyakran kedvező, de nem minden spontán folyamat exoterm, és nem minden exoterm folyamat spontán minden körülmények között. A spontaneitást állandó T és p mellett a Gibbs-energia ΔG=ΔH−TΔS kombinációja határozza meg. Az entrópiahatást ezért nem szabad figyelmen kívül hagyni.
Exoterm és endoterm
Kísérletben a hőmérséklet-változásból és a hőkapacitásból becsülhető a hőcsere: q≈mcΔT egyszerű esetben. A rendszer és kaloriméter közötti előjelkönyvelés, valamint a hőveszteség figyelembevétele szükséges ahhoz, hogy ebből megbízható reakcióentalpia szülessen.
Standard képződési entalpia egy mol vegyület standard állapotú elemeiből történő képződéséhez tartozik. A standard állapotú elemek képződési entalpiáját konvenció szerint nullának vesszük. Reakcióentalpia így számítható: termékek sztöchiometriai ΔH°f összege mínusz reagenseké.