Exoterm és endoterm
Standard képződési entalpia egy mol vegyület standard állapotú elemeiből történő képződéséhez tartozik. A standard állapotú elemek képződési entalpiáját konvenció szerint nullának vesszük. Reakcióentalpia így számítható: termékek sztöchiometriai ΔH°f összege mínusz reagenseké.
Állapotfüggvény
Olvadás és párolgás általában endoterm, mert a részecskék közötti kölcsönhatások részleges leküzdéséhez energia kell. Fagyás és kondenzáció ugyanazon átmenet fordított irányaként ellentétes előjelű entalpiaváltozással jár. A fázis ezért mindig része a termokémiai egyenlet pontos megadásának.
Kötések és energia
Exoterm folyamat gyakran kedvező, de nem minden spontán folyamat exoterm, és nem minden exoterm folyamat spontán minden körülmények között. A spontaneitást állandó T és p mellett a Gibbs-energia ΔG=ΔH−TΔS kombinációja határozza meg. Az entrópiahatást ezért nem szabad figyelmen kívül hagyni.
Képződési entalpia
Kísérletben a hőmérséklet-változásból és a hőkapacitásból becsülhető a hőcsere: q≈mcΔT egyszerű esetben. A rendszer és kaloriméter közötti előjelkönyvelés, valamint a hőveszteség figyelembevétele szükséges ahhoz, hogy ebből megbízható reakcióentalpia szülessen.
Exoterm és endoterm
Egy reakció ΔH=−125 kJ a megadott sztöchiometriai egyenlet szerint. Exoterm vagy endoterm, és mi történik az előjellel, ha az egyenletet megfordítjuk?
Olvadás és párolgás általában endoterm, mert a részecskék közötti kölcsönhatások részleges leküzdéséhez energia kell. Fagyás és kondenzáció ugyanazon átmenet fordított irányaként ellentétes előjelű entalpiaváltozással jár. A fázis ezért mindig része a termokémiai egyenlet pontos megadásának.