Miért bomlik egy mag?
A véletlenszerű nem azonos a szabálytalannal. Egy adott magról nem tudjuk megmondani, hogy a következő másodpercben bomlik-e, de nagyon sok mag esetén a relatív ingadozás kicsi, ezért az exponenciális törvény rendkívül pontosan mérhető. Ugyanez a statisztikai gondolat jelenik meg a részecskefizika sok más folyamatában.
Exponenciális törvény
A sugárveszély értékeléséhez az aktivitás önmagában nem elég. Számít a sugárzás típusa és energiája, a forrás távolsága, az expozíciós idő, az árnyékolás és az, hogy az anyag a testen kívül vagy belül van-e. Azonos Bq érték különböző nuklidoknál nem feltétlenül azonos biológiai hatást jelent.
Aktivitás
Egy mintában kezdetben 8,0×10⁶ radioaktív mag van. Ha egy adott idő után 2,0×10⁶ marad, az induló mennyiség hányad része bomlott el?
Fő bomlástípusok
2,0/8,0=0,25 maradt meg, tehát 25%. Így 75% bomlott el. Ez két felezési időnek felel meg, mert 1→1/2→1/4.
Miért bomlik egy mag?
Radioaktív bomláskor egy instabil atommag külső beavatkozás nélkül más magállapotba vagy más nukliddá alakul, miközben részecskét vagy elektromágneses sugárzást bocsát ki. Egyetlen mag bomlási időpontja nem jósolható meg, de sok azonos mag együttese pontos statisztikai törvényt követ.
A sugárveszély értékeléséhez az aktivitás önmagában nem elég. Számít a sugárzás típusa és energiája, a forrás távolsága, az expozíciós idő, az árnyékolás és az, hogy az anyag a testen kívül vagy belül van-e. Azonos Bq érték különböző nuklidoknál nem feltétlenül azonos biológiai hatást jelent.