Főkvantumszám: n
l=0,1,2 engedett. Ezek rendre a 3s, 3p és 3d alhéjak. l=3 nem lehet, mert mindig l≤n−1.
Mellékkvantumszám: l
Az atomi elektronállapotokat négy kvantumszámmal írjuk le: n a fő energiahéjat, l az orbitális impulzusmomentum típusát, m l annak térbeli komponensét, m s pedig az elektron spinjének két lehetséges vetületét jelöli. Ezek nem tetszőleges címkék: megengedett értékeiket a kvantummechanika korlátozza.
Mágneses kvantumszám: m l
n=1,2,3,… pozitív egész. Hidrogénszerű atomnál az energia főként n-től függ, és nagyobb n általában nagyobb átlagos kiterjedést és magasabb energiát jelent. Több-elektronos atomoknál más kvantumszámok és elektron–elektron kölcsönhatások is számítanak.
Spin kvantumszám
Egy adott n mellett l=0,1,…,n−1. A hagyományos jelölések l=0→s, 1→p, 2→d, 3→f. Az l kapcsolódik az orbitális impulzusmomentum nagyságához és meghatározza az orbitál csomóponti, szögfüggő szerkezetét.
Főkvantumszám: n
m l egész értékei −l-től +l-ig terjednek. Egy p-alhéjon például l=1, ezért m l =−1,0,+1: három orbitális állapot tartozik hozzá. Külső mágneses térben ezek energiája felhasadhat.
Az atomi elektronállapotokat négy kvantumszámmal írjuk le: n a fő energiahéjat, l az orbitális impulzusmomentum típusát, m l annak térbeli komponensét, m s pedig az elektron spinjének két lehetséges vetületét jelöli. Ezek nem tetszőleges címkék: megengedett értékeiket a kvantummechanika korlátozza.