Elektrontartomány és molekulaalak
A VSEPR-ben egy egyszeres, kettős vagy hármas kötés egy elektrontartománynak számít, ahogy egy nemkötő elektronpár is. A tartományok geometriája tartalmazza a nemkötő párokat, a molekula alakjának neve viszont rendszerint csak az atommagok helyzetét írja le.
Két, három és négy tartomány
Két tartomány lineáris, ideális kötésszög 180°. Három tartomány síkháromszög, kb. 120°. Négy tartomány tetraéderes, ideális szög kb. 109,5°. CH₄-ben mind a négy tartomány kötés, ezért maga a molekula is tetraéderes.
Nemkötő párok hatása
NH₃-ban négy elektrontartomány van, de csak három kötődik H atomhoz; az alak trigonális piramis. H₂O-ban két kötő és két nemkötő pár található, ezért az alak hajlított. A nemkötő párok térigénye általában erősebben csökkenti a kötésszögeket, így H₂O szöge kisebb a tetraéderes 109,5°-nál.
Öt és hat tartomány
Öt tartomány trigonális bipiramis, hat oktaéderes elektrongeometriát ad. Ezeknél a nemkötő párok helyzete sem egyenértékű minden pozícióban. A trigonális bipiramisban például egy nemkötő pár gyakran ekvatoriális helyzetet részesít előnyben, mert ott kevesebb 90°-os közeli kölcsönhatás adódik.
Elektrontartomány és molekulaalak
A térbeli szerkezet határozza meg a kötési dipólusok vektoriális eredőjét. Lineáris CO₂ apoláris lehet, míg hajlított SO₂ poláris. Ugyanazért a molekulaalak befolyásolja azt is, hogyan tudnak molekulák egymáshoz közel kerülni, így a fizikai tulajdonságokra is hatással van.
Két tartomány lineáris, ideális kötésszög 180°. Három tartomány síkháromszög, kb. 120°. Négy tartomány tetraéderes, ideális szög kb. 109,5°. CH₄-ben mind a négy tartomány kötés, ezért maga a molekula is tetraéderes.