Kötési dipólus
A CO₂ lineáris, O=C=O szerkezetű. A két C=O kötés azonos nagyságú dipólusa pontosan ellentétes irányba mutat, így az eredő nulla. Ez az egyik legfontosabb ellenpélda arra a hibás szabályra, hogy „ha van poláris kötés, a molekula biztosan poláris”.
CO₂: poláris kötések, apoláris molekula
Az oxigén körüli két nemkötő elektronpár miatt a vízmolekula hajlított. A két O–H kötési dipólus ezért nem 180°-os szöget zár be, és nem oltja ki egymást. Az eredő dipólus az oxigén felé mutat, ami fontos a víz oldóképességében és intermolekuláris kölcsönhatásaiban.
H₂O: a geometria megváltoztatja az eredőt
Ha a központi atom körül azonos ligandumok nagy szimmetriával helyezkednek el, a kötési dipólusok gyakran kioltják egymást: például BF₃ síkháromszög, CF₄ tetraéderes és SF₆ oktaéderes szerkezetben. Ha a ligandumok különböznek vagy a geometria aszimmetrikus, maradhat nettó dipólus.
Szimmetria mint gyors ellenőrzés
Poláris molekulák között dipólus–dipólus kölcsönhatás léphet fel, és megfelelő H–N, H–O vagy H–F környezetben hidrogénkötés is kialakulhat. Minden molekulában vannak diszperziós erők is. A polaritás ezért hatással lehet forráspontokra, oldhatóságra és arra, hogyan rendeződnek a molekulák elektromos térben.
Kötési dipólus
Egy poláris molekula teljes nettó töltése lehet nulla. A dipólus a töltéseloszlás szétválását írja le, nem azt, hogy a molekula ion. Ugyanígy egy többatomos ionnak lehet nettó töltése és ezen felül nem egyenletes belső töltéseloszlása is.
Az oxigén körüli két nemkötő elektronpár miatt a vízmolekula hajlított. A két O–H kötési dipólus ezért nem 180°-os szöget zár be, és nem oltja ki egymást. Az eredő dipólus az oxigén felé mutat, ami fontos a víz oldóképességében és intermolekuláris kölcsönhatásaiban.