Atomsugár egy perióduson belül
Lefelé haladva új főhéjak jelennek meg. A külső elektronok átlagosan távolabb vannak a magtól, és a belső elektronok erősebben árnyékolnak. Ez a hatás rendszerint nagyobb, mint a növekvő protonszám vonzása, ezért az atomsugár általában nő a csoportban lefelé.
Atomsugár egy csoportban
Az első ionizációs energia annak az energiának a mértéke, amely egy gázfázisú semleges atomból egy elektron eltávolításához szükséges. Ha az elektron közelebb van a maghoz és nagyobb effektív magtöltést érez, nehezebb eltávolítani. Ezért az ionizációs energia általában nő balról jobbra, és csökken lefelé.
Ionizációs energia
Az elektronegativitás azt fejezi ki, mennyire vonzza egy kötésben lévő atom a közös elektronsűrűséget. A kis méret és a nagy effektív magtöltés erős vonzást ad, ezért a fluor a legnagyobb elektronegativitású elemek egyike. A fogalom nem egy izolált atom közvetlen energiája, ezért ne keverd össze az elektronaffinitással.
Elektronegativitás
A valós atomok alhéjai, párosított elektronjai és különösen stabil félig vagy teljesen betöltött konfigurációi finom eltéréseket okoznak. Például az első ionizációs energia egy perióduson belül nem nő minden egyes lépésnél monoton módon. A tendencia irányt mutat, nem helyettesíti a konkrét elektronszerkezet vizsgálatát.
Atomsugár egy perióduson belül
A bal alsó tartomány nagyobb atomjai könnyebben adnak le elektronokat, ezért erősebb fémes jelleg és kationképző hajlam jellemző. A jobb felső tartomány kis atomjai erősebben tartják vagy vonzzák az elektronokat, ami a nemfémes viselkedéssel és sok kovalens, illetve anionos kémiával függ össze.
Az első ionizációs energia annak az energiának a mértéke, amely egy gázfázisú semleges atomból egy elektron eltávolításához szükséges. Ha az elektron közelebb van a maghoz és nagyobb effektív magtöltést érez, nehezebb eltávolítani. Ezért az ionizációs energia általában nő balról jobbra, és csökken lefelé.