Sebesség definíciója
Részecskék gyakran ütköznek, de nem minden ütközés vezet reakcióhoz. Megfelelő energia és geometriai orientáció szükséges ahhoz, hogy a rendszer elérje az átmeneti állapot környezetét. Ez magyarázza, miért lehet egy termodinamikailag kedvező reakció szobahőmérsékleten mégis nagyon lassú.
Ütközés nem elég
Nagyobb reagenskoncentráció általában gyakoribb megfelelő találkozásokat okoz, de a pontos összefüggést kísérleti sebességi törvény adja. Például v=k[A]^m[B]^n. A kitevők reakciórendek, és nem feltétlenül egyeznek a teljes reakcióegyenlet sztöchiometriai együtthatóival, hacsak nem elemi lépésről van szó.
Koncentráció hatása
A hőmérséklet emelésével a részecskék energiaeloszlása megváltozik, és nagyobb hányaduk képes átlépni az aktiválási gátat. Az Arrhenius-egyenlet k=Ae^(−Eₐ/RT) ezt a kapcsolatot közelíti. Ezért viszonylag kis hőmérséklet-változás is jelentős sebességváltozást okozhat.
Hőmérséklet
A katalizátor alternatív reakcióutat biztosít kisebb effektív aktiválási gáttal. Gyorsítja az előre- és visszareakciót is, ezért egyensúlyi rendszerben hamarabb áll be az egyensúly, de maga az egyensúlyi állandó nem változik. A katalizátor a reakciómechanizmust módosítja, nem a kezdeti és végállapot közötti ΔG-t.
Sebesség definíciója
Heterogén reakcióknál a hozzáférhető határfelület korlátozhatja a sebességet. Porított szilárd anyag gyorsabban reagálhat, mint ugyanakkora tömegű tömb, mert nagyobb felületen érintkezik a másik fázissal. Keverés a tömegátadási korlátot csökkentheti, de nem minden reakció intrinszikus sebességi állandóját változtatja meg.
Nagyobb reagenskoncentráció általában gyakoribb megfelelő találkozásokat okoz, de a pontos összefüggést kísérleti sebességi törvény adja. Például v=k[A]^m[B]^n. A kitevők reakciórendek, és nem feltétlenül egyeznek a teljes reakcióegyenlet sztöchiometriai együtthatóival, hacsak nem elemi lépésről van szó.