s-blokk
Az f alhéj hét orbitált, összesen tizennégy elektront tartalmazhat. A lantanoidák és aktinoidák ezért 14 elem széles sorokat alkotnak. A táblázatban gyakran külön sorban jelenítjük meg őket, hogy a fő tábla ne legyen túl széles, de valójában a 6. és 7. periódus részei.
p-blokk
A blokk szélessége közvetlenül az adott alhéj orbitáljainak számából következik: s:1×2=2 elektron, p:3×2=6, d:5×2=10, f:7×2=14. A kettes szorzó a két lehetséges spinállapotból ered.
d-blokk
Egy periódus során több különböző n értékű alhéj is feltöltődhet. A 4. periódus például 4s-sel indul, 3d-n halad át és 4p-vel zárul. Ezért a blokk neve nem egyszerűen azonos a periódus számával.
f-blokk
Az azonos blokk elemei hasonló típusú vegyértékpályákat használnak, de ettől még nem alkotnak egyetlen kémiai családot. A p-blokk például rendkívül változatos. A csoportpozíció, atomsugár, effektív magtöltés és oxidációs állapotok együtt adják a teljes képet.
s-blokk
A hélium elektronkonfigurációja 1s², tehát nincs p elektronja és oktettje sem. Mégis a 18. csoportba kerül, mert lezárt első héja rendkívül stabil, kémiailag nagyon inert, és tulajdonságai a nemesgázokhoz illenek. Ez jó példa arra, hogy a táblázat egyszerre elektronkonfigurációs és kémiai rendszer.
A blokk szélessége közvetlenül az adott alhéj orbitáljainak számából következik: s:1×2=2 elektron, p:3×2=6, d:5×2=10, f:7×2=14. A kettes szorzó a két lehetséges spinállapotból ered.