Mi marad azonos?
Az elem azonosságát a protonok száma rögzíti. A szén minden atomjában hat proton van, ezért a ¹²C, ¹³C és ¹⁴C mind szén. Semleges állapotban mindháromnak hat elektronja van, így elektronhéjuk és a legtöbb kémiai tulajdonságuk nagyon hasonló.
Mi változik?
Az atom egy parányi, pozitív töltésű atommagból és az azt körülvevő elektronfelhőből áll. Az atommag protonjai határozzák meg, melyik elemről van szó; a neutronok az izotópot, az elektronok elrendeződése pedig nagyrészt a kémiai viselkedést szabja meg.
Stabil és radioaktív izotópok
Z=17, tehát klór. Egy elektronnal több van, mint proton, ezért a töltés −1: Cl⁻. A tömegszám A=17+20=37.
Miért hasonló mégis a kémiájuk?
A kémiai kötéseket elsősorban az elektronok, különösen a vegyértékelektronok hozzák létre. Az izotópok azonos rendszám mellett azonos elektronszámú semleges atomokat adnak, ezért ugyanazokat a tipikus kötéseket alakítják ki. Kis különbségek azonban megjelenhetnek a reakciósebességben, mert a különböző tömeg befolyásolja a rezgéseket és a mozgást; ezt izotóphatásnak nevezzük.
Mi marad azonos?
Az izotópösszetétel geológiai és régészeti kormeghatározást, anyagok eredetének vizsgálatát és orvosi nyomjelzést is lehetővé tesz. A módszer mindig attól függ, hogy az adott izotóp stabil-e, milyen gyorsan bomlik, és a vizsgált rendszer a kialakulása óta mennyire maradt zárt.
Az atom egy parányi, pozitív töltésű atommagból és az azt körülvevő elektronfelhőből áll. Az atommag protonjai határozzák meg, melyik elemről van szó; a neutronok az izotópot, az elektronok elrendeződése pedig nagyrészt a kémiai viselkedést szabja meg.