A p alhéj három orbitált tartalmaz, összesen hat elektron számára, ezért a p-blokk hat oszlop széles. Ide tartozik a 13–18. csoport nagy része, és itt találunk fémeket, félfémeket, nemfémeket, halogéneket és nemesgázokat is.
Az ábra szemléltető jellegű: összefüggéseket mutat, nem atomok, pályák vagy mikroszkopikus részecskék szó szerinti fényképe.
118 elem. Az anyag áttekinthető térképe. Fedezd fel a táblázatot, nyiss meg egy elemet, majd haladj tovább a kémiába és fizikába.
Az E=mc² azt fejezi ki, hogy a nyugalmi tömeg maga is energia egyik formája. Egy rendszer tömege nem csupán „anyagdarabok mennyisége”: függ a rendszer teljes belső energiájától is, ezért energia felszabadulásakor a rendszer nyugalmi tömege megfelelően csökkenhet.
Egy nyugalomban levő részecske nyugalmi energiája E₀=mc². Mozgó részecskére a teljes relativisztikus összefüggés E²=(pc)²+(mc²)². Ezért nem helyes minden energiára egyszerűen E=mc²-et írni anélkül, hogy megmondanánk: nyugalmi energiáról vagy teljes energiaváltozásról beszélünk.
A fénysebesség c≈3,00×10⁸ m/s, így c²≈9×10¹⁶ m²/s². Emiatt kis tömegváltozás is nagy energiaváltozásnak felel meg. 1 mg tömegekülönbség teljes ekvivalens energiája körülbelül 9×10¹⁰ J, bár hétköznapi folyamatokban ennek csak igen kis töredéke hozzáférhető.
Ha részecskék kötött rendszert alkotnak és energiát adnak le, a végső rendszer nyugalmi tömege kisebb lehet az elkülönült alkotórészek tömegösszegénél. Ez a magfizikai tömeghiány alapja, de elvileg kémiai kötéseknél is igaz. Kémiai energiaskálán azonban a tömegkülönbség rendkívül kicsi.
Egy atomerőműben vagy a Napban a kiinduló anyag teljes tömege nem tűnik el. A kezdeti és végső állapot közötti kis tömegkülönbség jelenik meg felszabaduló energiaként. A részecskék nagy része továbbra is jelen van más kötési állapotban vagy más magokban.