A CaCO₃ képlete egy ionkristály képletegységét jelöli.
Nincs szükség egy diszkrét, kovalens Ca–CO₃ molekula feltételezésére. A töltések 1:1 arányban kiegyenlítik egymást, miközben a karbonátion C–O kötései belső kovalens szerkezetet alkotnak.
A kalcium-karbonát Ca²⁺ kationokból és CO₃²⁻ anionokból felépülő ionos szilárd anyag 1:1 arányban. A karbonátionon belül a kötések kovalensek és rezonanciával delokalizáltak, az egész szilárd anyag pedig kiterjedt ionrács.
Az első helyes modell külön kezeli a Ca²⁺ és a CO₃²⁻ ionokat.
Nincs szükség egy diszkrét, kovalens Ca–CO₃ molekula feltételezésére. A töltések 1:1 arányban kiegyenlítik egymást, miközben a karbonátion C–O kötései belső kovalens szerkezetet alkotnak.
Egyetlen Lewis-képlet rajzolhat egy C=O és két C–O⁻ kötést, de az izolált CO₃²⁻ ionban a három C–O helyzet szimmetria szerint egyenértékű.
A CaCO₃ több kristályszerkezetben, például kalcitként és aragonitként is előfordulhat.
A karbonát protont vesz fel, majd a szénsavhoz kapcsolódó egyensúlyok CO₂ és H₂O képződéséhez vezetnek.
Ez magyarázza a karbonátos ásványok pezsgését savban. Az oldhatóságot a pH, az oldott CO₂ és a komplexképződés is módosítja.
| Képlet | CaCO₃ |
|---|---|
| CAS nyilvántartási szám | 471-34-1 |
| PubChem CID | 10112 |
| Standard InChI | InChI=1S/CH2O3.Ca/c2-1(3)4;/h(H2,2,3,4);/q;+2/p-2 |
Az összetételük azonos, CaCO₃, de a kristályszerkezetük eltér. Polimorf módosulatok.
Egyetlen hagyományos Lewis-szerkezet nem teszi egyenértékűvé mindhárom C–O helyzetet; a rezonancia a delokalizáció könyvelési modellje.
Nem. Természetes és kereskedelmi anyagok más ásványokat, vizet, szerves anyagot vagy adalékokat is tartalmazhatnak.