Száloptika
A germánium optikai szálakban vagy adalékként használható az átvitel, az erősítés vagy az infravörös válasz szabályozására.
A germánium 32 rendszámú kémiai elem (Ge), a 4. periódus 14. csoportjában, a p-mezőben található. Szobahőmérsékleten a referencia szerinti halmazállapot: szilárd. Elektronkonfigurációja: [Ar] 3d10 4s2 4p2.
A 14. csoport elemeinek négy vegyértékelektronjuk van. A könnyebb elemeknél ezért különösen fontos a kovalens kötés, míg a csoportban lefelé haladva nő a fémes jelleg.
A germánium [Ar] 3d10 4s2 4p2 elektronkonfigurációja meghatározza a kötésképzésben részt vevő vegyértékelektronok számát és energiáját. Az anyagok és vegyületek tulajdonságait ezután a szerkezet és az oxidációs állapot alakítja.
Jellemző vegyületeik közé tartoznak az oxidok, halogenidek és hidridek. A könnyebb elemek erős kovalens hálózatokat vagy láncokat alakíthatnak ki, míg a nehezebb elemeknél egyre fontosabbá válik a fémes kötés és a +2 oxidációs állapot.
A referencia szerinti halmazállapot szobahőmérsékleten szilárd. A megadott sűrűség 5.323 g/cm³. Az olvadáspont 1 211 K (938.3 °C). A forráspont 3 106 K (2 833 °C). A nyomás, a tisztaság és a kristályszerkezet módosíthatja a mért fizikai tulajdonságokat.
A gyakorlatban a germánium többek között a következő területeken jelenik meg: Száloptika, Félvezetők és Infravörös optika.
A germánium optikai szálakban vagy adalékként használható az átvitel, az erősítés vagy az infravörös válasz szabályozására.
A germánium vegyületeit vagy adalékolt formáit félvezető eszközök elektromos vezetésének szabályozására használják.
A germánium infravörös sugárzást áteresztő, érzékelő vagy módosító anyagokban használható.
A germánium a 4. periódus 14. csoportjában található. A bemutatott környezetben gallium és arzén között helyezkedik el ugyanabban a periódusban; szilícium fölötte, ón pedig alatta található ugyanabban a csoportban. Ezek a helyzetek lehetővé teszik az atomméret, az ionizációs energia és a kötési viselkedés összehasonlítását a közeli elemekkel.
Az értékek az elemre, illetve ahol értelmezhető, a semleges atomra vonatkoznak. A fizikai adatok függhetnek az allotróp módosulattól, a nyomástól és a mérési körülményektől.
A germánium felfedezését Clemens Winkler nevéhez kötik. Az elem felismerése, tiszta mintájának izolálása és modern rendszámának meghatározása nem feltétlenül ugyanabban az időpontban történt.
A standard atomtömeg 72.630(8). Ez az érték a természetes földi anyag izotópösszetételére vonatkozik, nem egyetlen konkrét atom tömegére.
A germánium legalább egy stabil izotóppal rendelkezik. Az izotópok protonszáma azonos, ezért ugyanahhoz az elemhez tartoznak, neutronszámuk és atomtömegük azonban különbözik.
A germánium veszélyei a kémiai formától, a dózistól és az expozíció útjától függenek. Az elemi germánium, ionjai és vegyületei nagyon eltérő biológiai és környezeti hatásúak lehetnek, ezért mindig a ténylegesen kezelt anyagra vonatkozó biztonsági adatokat kell ellenőrizni.