Érintőképernyők
Az átlátszó vezetőrétegek indiumvegyületekkel kombinálhatják az elektromos vezetőképességet az optikai átlátszósággal.
Az indium 49 rendszámú kémiai elem (In), az 5. periódus 13. csoportjában, a p-mezőben található. Szobahőmérsékleten a referencia szerinti halmazállapot: szilárd. Elektronkonfigurációja: [Kr] 4d10 5s2 5p1.
A 13. csoport atomjainak három vegyértékelektronjuk van a külső s- és p-alhéjon. A csoportban lefelé haladva az atom méretének és a fémes jellegnek a növekedésével változik a kovalens kötés és a pozitív oxidációs állapotok közötti egyensúly.
Az indium kémiája ezért legjobban a közvetlenül fölötte és alatta álló elemekkel összehasonlítva érthető meg; a 13. csoport nem tekinthető kémiailag teljesen egységesnek.
A 13. csoport kémiájában oxidok, halogenidek, valamint pozitív oxidációs állapotú kovalens vagy ionos vegyületek fordulnak elő. A könnyebb elemek inkább kovalens jellegűek, míg a nehezebbek egyre fémesebbé válnak.
A referencia szerinti halmazállapot szobahőmérsékleten szilárd. A megadott sűrűség 7.31 g/cm³. Az olvadáspont 429.7 K (156.6 °C). A forráspont 2 345 K (2 072 °C). A nyomás, a tisztaság és a kristályszerkezet módosíthatja a mért fizikai tulajdonságokat.
A gyakorlatban az indium többek között a következő területeken jelenik meg: Érintőképernyők, Félvezetők és Ötvözetek.
Az átlátszó vezetőrétegek indiumvegyületekkel kombinálhatják az elektromos vezetőképességet az optikai átlátszósággal.
Az indium vegyületeit vagy adalékolt formáit félvezető eszközök elektromos vezetésének szabályozására használják.
Az indium fémek ötvözőjeként módosíthatja a szilárdságot, a korrózióállóságot, az olvadási viselkedést vagy a magas hőmérsékleten mutatott tulajdonságokat.
Az indium az 5. periódus 13. csoportjában található. A bemutatott környezetben kadmium és ón között helyezkedik el ugyanabban a periódusban; gallium fölötte, tallium pedig alatta található ugyanabban a csoportban. Ezek a helyzetek lehetővé teszik az atomméret, az ionizációs energia és a kötési viselkedés összehasonlítását a közeli elemekkel.
Az értékek az elemre, illetve ahol értelmezhető, a semleges atomra vonatkoznak. A fizikai adatok függhetnek az allotróp módosulattól, a nyomástól és a mérési körülményektől.
Az indium felfedezését Ferdinand Reich nevéhez kötik. Az elem felismerése, tiszta mintájának izolálása és modern rendszámának meghatározása nem feltétlenül ugyanabban az időpontban történt.
A standard atomtömeg 114.818(1). Ez az érték a természetes földi anyag izotópösszetételére vonatkozik, nem egyetlen konkrét atom tömegére.
Az indium legalább egy stabil izotóppal rendelkezik. Az izotópok protonszáma azonos, ezért ugyanahhoz az elemhez tartoznak, neutronszámuk és atomtömegük azonban különbözik.
Az indium veszélyei a kémiai formától, a dózistól és az expozíció útjától függenek. Az elemi indium, ionjai és vegyületei nagyon eltérő biológiai és környezeti hatásúak lehetnek, ezért mindig a ténylegesen kezelt anyagra vonatkozó biztonsági adatokat kell ellenőrizni.