Félvezetők
A gallium vegyületeit vagy adalékolt formáit félvezető eszközök elektromos vezetésének szabályozására használják.
A gallium 31 rendszámú kémiai elem (Ga), a 4. periódus 13. csoportjában, a p-mezőben található. Szobahőmérsékleten a referencia szerinti halmazállapot: szilárd. Elektronkonfigurációja: [Ar] 3d10 4s2 4p1.
A 13. csoport atomjainak három vegyértékelektronjuk van a külső s- és p-alhéjon. A csoportban lefelé haladva az atom méretének és a fémes jellegnek a növekedésével változik a kovalens kötés és a pozitív oxidációs állapotok közötti egyensúly.
A gallium kémiája ezért legjobban a közvetlenül fölötte és alatta álló elemekkel összehasonlítva érthető meg; a 13. csoport nem tekinthető kémiailag teljesen egységesnek.
A 13. csoport kémiájában oxidok, halogenidek, valamint pozitív oxidációs állapotú kovalens vagy ionos vegyületek fordulnak elő. A könnyebb elemek inkább kovalens jellegűek, míg a nehezebbek egyre fémesebbé válnak.
A referencia szerinti halmazállapot szobahőmérsékleten szilárd. A megadott sűrűség 5.91 g/cm³. Az olvadáspont 302.9 K (29.76 °C). A forráspont 2 673 K (2 400 °C). A nyomás, a tisztaság és a kristályszerkezet módosíthatja a mért fizikai tulajdonságokat.
A gyakorlatban a gallium többek között a következő területeken jelenik meg: Félvezetők, LED-ek és Mérőműszerek.
A gallium vegyületeit vagy adalékolt formáit félvezető eszközök elektromos vezetésének szabályozására használják.
A gallium olyan félvezető vegyületekben használható, amelyekben a töltéshordozók rekombinációjakor fény keletkezik.
A gallium érzékelőkben és precíziós műszerekben használható, ahol stabil fizikai, optikai vagy elektromos tulajdonságokra van szükség.
A gallium a 4. periódus 13. csoportjában található. A bemutatott környezetben cink és germánium között helyezkedik el ugyanabban a periódusban; alumínium fölötte, indium pedig alatta található ugyanabban a csoportban. Ezek a helyzetek lehetővé teszik az atomméret, az ionizációs energia és a kötési viselkedés összehasonlítását a közeli elemekkel.
Az értékek az elemre, illetve ahol értelmezhető, a semleges atomra vonatkoznak. A fizikai adatok függhetnek az allotróp módosulattól, a nyomástól és a mérési körülményektől.
A gallium felfedezését Lecoq de Boisbaudran nevéhez kötik. Az elem felismerése, tiszta mintájának izolálása és modern rendszámának meghatározása nem feltétlenül ugyanabban az időpontban történt.
A standard atomtömeg 69.723(1). Ez az érték a természetes földi anyag izotópösszetételére vonatkozik, nem egyetlen konkrét atom tömegére.
A gallium legalább egy stabil izotóppal rendelkezik. Az izotópok protonszáma azonos, ezért ugyanahhoz az elemhez tartoznak, neutronszámuk és atomtömegük azonban különbözik.
A gallium veszélyei a kémiai formától, a dózistól és az expozíció útjától függenek. Az elemi gallium, ionjai és vegyületei nagyon eltérő biológiai és környezeti hatásúak lehetnek, ezért mindig a ténylegesen kezelt anyagra vonatkozó biztonsági adatokat kell ellenőrizni.