Rozsdamentes acél
A króm és más ötvözőelemek korrózióálló acélokat hoznak létre a védő felületi kémia és a szükséges mikroszerkezet stabilizálásával.
A króm 24 rendszámú kémiai elem (Cr), a 4. periódus 6. csoportjában, a d-mezőben található. Szobahőmérsékleten a referencia szerinti halmazállapot: szilárd. Elektronkonfigurációja: [Ar] 3d5 4s1.
A d-alhéj részt vesz a króm kémiájában. Az átmenetifémek hasonló energiájú elektronokat használhatnak a kötésképzésben, ezért a d-mezőben gyakoriak a változó oxidációs állapotok, a koordinációs vegyületek és a katalitikus viselkedés.
A [Ar] 3d5 4s1 elektronkonfigurációt a vegyület oxidációs állapotával együtt kell értelmezni: elektronok eltávolítása megváltoztatja a d-pályák betöltöttségét, és ezzel a színt, mágnesességet, kötésviszonyokat és reakciókészséget is.
A króm fontos kémiai formái közé tartozik a fém és ötvözetei, az oxidok, halogenidek és koordinációs vegyületek. A változó oxidációs állapotok gyakoriak, mert az s- és d-elektronok energiája hasonló, a fémion körüli ligandumok pedig erősen módosíthatják a színt, mágnesességet és reakciókészséget.
A referencia szerinti halmazállapot szobahőmérsékleten szilárd. A megadott sűrűség 7.15g/cm³. Az olvadáspont 2 180 K (1 907 °C). A forráspont 2 944 K (2 671 °C). A nyomás, a tisztaság és a kristályszerkezet módosíthatja a mért fizikai tulajdonságokat.
A gyakorlatban a króm többek között a következő területeken jelenik meg: Rozsdamentes acél, Fémbevonatok és Pigmentek.
A króm és más ötvözőelemek korrózióálló acélokat hoznak létre a védő felületi kémia és a szükséges mikroszerkezet stabilizálásával.
A króm galvanikus bevonatként használható felületek védelmére, megjelenésük módosítására vagy meghatározott elektromos tulajdonságok kialakítására.
A króm vegyületei tartós színt vagy meghatározott optikai tulajdonságokat adhatnak festékeknek, kerámiáknak, műanyagoknak vagy üvegnek.
A króm a 4. periódus 6. csoportjában található. A bemutatott környezetben vanádium és mangán között helyezkedik el ugyanabban a periódusban; molibdén közvetlenül alatta található ugyanabban a csoportban. Ezek a helyzetek lehetővé teszik az atomméret, az ionizációs energia és a kötési viselkedés összehasonlítását a közeli elemekkel.
Az értékek az elemre, illetve ahol értelmezhető, a semleges atomra vonatkoznak. A fizikai adatok függhetnek az allotróp módosulattól, a nyomástól és a mérési körülményektől.
A króm felfedezését Louis Nicolas Vauquelin nevéhez kötik. Az elem felismerése, tiszta mintájának izolálása és modern rendszámának meghatározása nem feltétlenül ugyanabban az időpontban történt.
A standard atomtömeg 51.9961(6). Ez az érték a természetes földi anyag izotópösszetételére vonatkozik, nem egyetlen konkrét atom tömegére.
A króm legalább egy stabil izotóppal rendelkezik. Az izotópok protonszáma azonos, ezért ugyanahhoz az elemhez tartoznak, neutronszámuk és atomtömegük azonban különbözik.
A króm veszélyei a kémiai formától, a dózistól és az expozíció útjától függenek. Az elemi króm, ionjai és vegyületei nagyon eltérő biológiai és környezeti hatásúak lehetnek, ezért mindig a ténylegesen kezelt anyagra vonatkozó biztonsági adatokat kell ellenőrizni.