Víz és az élet kémiája
A hidrogén a víz alkotóeleme, és része a biológiai kémiában mindenütt jelen lévő szén–hidrogén váznak.
A hidrogén 1 rendszámú kémiai elem (H), az 1. periódus 1. csoportjában, az s-mezőben található. Szobahőmérsékleten a referencia szerinti halmazállapot: gáz. Elektronkonfigurációja: 1s1.
A hidrogénnek egy elektronja van, belső elektronhéja nincs. Ezt az elektront kovalens kötésben megoszthatja, erősen ionizáló körülmények között leadhatja és H⁺-iont képezhet, vagy megfelelő vegyületekben egy elektront felvéve H⁻ hidridaniont alkothat. Ez a rugalmasság magyarázza, hogy a hidrogén vízben, savakban, szénhidrogénekben és sok biológiai molekulában is jelen van.
Az 1s¹ konfiguráció miatt a hidrogén különleges helyet foglal el a periódusos rendszerben. Az 1. csoport fölött szerepel, mert egy vegyértékelektronja van, kémiája azonban nem egyszerűen egy alkálifém kémiája.
Az elemi hidrogén rendszerint H₂-molekulák formájában fordul elő. Vegyületeiben megtalálható a vízben, szénhidrogénekben, savakban, fémhidridekben és számtalan szerves molekulában. Oxidációs száma a kötőpartnertől függően +1, 0 vagy −1 lehet.
A referencia szerinti halmazállapot szobahőmérsékleten gáz. A megadott sűrűség 0.0899 g/L. Az olvadáspont 13.84 K (-259.3 °C). A forráspont 20.27 K (-252.9 °C). A nyomás, a tisztaság és a kristályszerkezet módosíthatja a mért fizikai tulajdonságokat.
A Földön a hidrogén főként vegyületekben, például vízben és szerves molekulákban fordul elő. Ipari hidrogént ammóniagyártásra, kőolaj-finomításban és energiahordozóként, például üzemanyagcellákban használnak.
A hidrogén a víz alkotóeleme, és része a biológiai kémiában mindenütt jelen lévő szén–hidrogén váznak.
A hidrogén az ammóniagyártás alapanyaga; az ammóniából számos nitrogénműtrágyát állítanak elő.
A hidrogén katalitikus és hidrogénezési eljárásokban használható szennyezők eltávolítására és az üzemanyagok minőségének javítására.
A hidrogén az 1. periódus 1. csoportjában található. A bemutatott környezetben lítium közvetlenül alatta található ugyanabban a csoportban. Ezek a helyzetek lehetővé teszik az atomméret, az ionizációs energia és a kötési viselkedés összehasonlítását a közeli elemekkel.
Az értékek az elemre, illetve ahol értelmezhető, a semleges atomra vonatkoznak. A fizikai adatok függhetnek az allotróp módosulattól, a nyomástól és a mérési körülményektől.
A hidrogén felfedezését Henry Cavendish nevéhez kötik. Az elem felismerése, tiszta mintájának izolálása és modern rendszámának meghatározása nem feltétlenül ugyanabban az időpontban történt.
A standard atomtömeg a következő intervallummal adható meg: [1.00784, 1.00811]. A természetes minták izotóparányai kissé eltérhetnek, ezért egyetlen univerzális tizedes érték elfedné az anyagok közötti valós különbségeket.
A hidrogén legalább egy stabil izotóppal rendelkezik. Az izotópok protonszáma azonos, ezért ugyanahhoz az elemhez tartoznak, neutronszámuk és atomtömegük azonban különbözik.
A hidrogén veszélyei a kémiai formától, a dózistól és az expozíció útjától függenek. Az elemi hidrogén, ionjai és vegyületei nagyon eltérő biológiai és környezeti hatásúak lehetnek, ezért mindig a ténylegesen kezelt anyagra vonatkozó biztonsági adatokat kell ellenőrizni.