Alapok
Egy karbonil-szénatomhoz két aminocsoport kapcsolódik.
Ez amidjellegű elektronikus csatolást hoz létre.
Molekuláris vegyület · karbonil-diamid
Karbamid
CH₄N₂O
A karbamid képlete CH₄N₂O, szerkezete H₂N–C(=O)–NH₂. Mindkét nitrogénatom elektronikusan kapcsolódik a központi karbonilcsoporthoz.
A karbamid meghatározott vegyület; a vizelet összetett keverék, amely többek között karbamidot is tartalmazhat.
Alapok
Egy karbonil-szénatomhoz két aminocsoport kapcsolódik.
A H₂N–C(=O)–NH₂ kondenzált szerkezetből rögtön látszik, hogy mindkét nitrogén közvetlenül ugyanahhoz a karbonil-szénhez kötődik.
Részletek
A rezonancia részleges kettőskötés-jelleget ad a C–N kötéseknek.
A nitrogén nemkötő elektronpárjainak delokalizációja a karbonilrendszer felé csökkenti a tiszta egyszereskötés-jelleget és a sík elrendezést kedvezményezi.
Részletek
A rezonancia részleges kettőskötés-jelleget ad a C–N kötéseknek.
A konjugáció a C–N forgást is korlátozza.
Megértés
A karbamidban belső rezonancia és molekulák közötti hidrogénkötés egyszerre fontos.
Az N–H csoportok hidrogénkötés-donorok, a karbonil-oxigén pedig akceptor lehet.
Megértés
A karbamidban belső rezonancia és molekulák közötti hidrogénkötés egyszerre fontos.
A rezonancia molekulán belüli elektroneloszlás, a hidrogénkötés pedig külön molekulák közötti kölcsönhatás is lehet.
Azonosítók
A kémiai azonosságot rögzítő nevek és azonosítók.
| Képlet | CH₄N₂O |
|---|---|
| CAS nyilvántartási szám | 57-13-6 |
| PubChem CID | 1176 |
Mélyebben
A legegyszerűbb modell után következő fontos pontosítások.
A C–N kötések egyszerű egyszeres kötések?
Nem teljesen; a rezonancia részleges kettőskötés-jelleget ad nekik.
A karbamid olyan bázikus, mint az ammónia?
Nem. A nitrogén elektronpárja delokalizálódik a karbonil felé, ezért jóval kevésbé hozzáférhető protonfelvételre.
A karbamid ugyanaz, mint a vizelet?
Nem. Az egyik tiszta vegyület, a másik sokkomponensű biológiai keverék.
Alkotóelemek