A légkör
A nitrogén természetes módon jelen van a levegőben vagy légköri vegyületekben, és fontos a légkör kémiájában.
A nitrogén 7 rendszámú kémiai elem (N), a 2. periódus 15. csoportjában, a p-mezőben található. Szobahőmérsékleten a referencia szerinti halmazállapot: gáz. Elektronkonfigurációja: [He] 2s2 2p3.
A 15. csoport atomjainak öt vegyértékelektronjuk van. Három kovalens kötést alakíthatnak ki, többszörös kötésekben vehetnek részt, illetve az elemtől és kötőpartnereitől függően többféle oxidációs állapotot vehetnek fel.
A [He] 2s2 2p3 elektronkonfiguráció ebbe az elemcsaládba helyezi a nitrogén elemet, de a kémia jelentősen változik a nemfémes nitrogéntől és foszfortól a nehezebb, fémesebb elemek felé.
Gyakori vegyületcsaládok a hidridek, oxidok, oxosavak vagy oxoanionok, halogenidek és fémekkel alkotott vegyületek. A csoportban −3-tól pozitív értékekig több oxidációs állapot is előfordul, és az elérhető tartomány a nitrogéntől a bizmutig jelentősen változik.
A referencia szerinti halmazállapot szobahőmérsékleten gáz. A megadott sűrűség 1.251 g/L. Az olvadáspont 63.17 K (-210.0 °C). A forráspont 77.36 K (-195.8 °C). A nyomás, a tisztaság és a kristályszerkezet módosíthatja a mért fizikai tulajdonságokat.
A gyakorlatban a nitrogén többek között a következő területeken jelenik meg: A légkör, Műtrágyagyártás és Kriogenika.
A nitrogén természetes módon jelen van a levegőben vagy légköri vegyületekben, és fontos a légkör kémiájában.
A nitrogén a műtrágyák kémiájának vagy a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagokat biztosító ipari folyamatoknak a része.
A nitrogén nagyon alacsony hőmérsékleten hűtőközegként, munkaközegként vagy kedvező kriogén tulajdonságú anyagként használható.
A nitrogén a 2. periódus 15. csoportjában található. A bemutatott környezetben szén és oxigén között helyezkedik el ugyanabban a periódusban; foszfor közvetlenül alatta található ugyanabban a csoportban. Ezek a helyzetek lehetővé teszik az atomméret, az ionizációs energia és a kötési viselkedés összehasonlítását a közeli elemekkel.
Az értékek az elemre, illetve ahol értelmezhető, a semleges atomra vonatkoznak. A fizikai adatok függhetnek az allotróp módosulattól, a nyomástól és a mérési körülményektől.
A nitrogén felfedezését Daniel Rutherford nevéhez kötik. Az elem felismerése, tiszta mintájának izolálása és modern rendszámának meghatározása nem feltétlenül ugyanabban az időpontban történt.
A standard atomtömeg a következő intervallummal adható meg: [14.00643, 14.00728]. A természetes minták izotóparányai kissé eltérhetnek, ezért egyetlen univerzális tizedes érték elfedné az anyagok közötti valós különbségeket.
A nitrogén legalább egy stabil izotóppal rendelkezik. Az izotópok protonszáma azonos, ezért ugyanahhoz az elemhez tartoznak, neutronszámuk és atomtömegük azonban különbözik.
A gáz önmagában nem feltétlenül kémiailag mérgező, zárt térben azonban kiszoríthatja az oxigént. Nagyobb mennyiség kezelésekor megfelelő szellőzésre és az oxigénszint ellenőrzésére van szükség.