A NaHCO₃ képlete Na⁺ és HCO₃⁻ ionokat jelent, nem egyetlen kovalens molekulát.
A kovalens kötések a HCO₃⁻ többatomos ionon belül vannak.
A nátrium-hidrogén-karbonát Na⁺ és HCO₃⁻ ionokból felépülő ionos vegyület 1:1 arányban. A hidrogén-karbonát-ion protont felvenni és leadni is képes, ezért amfiprotikus.
A képletegységben egy +1 töltésű nátriumion és egy −1 töltésű hidrogén-karbonát-ion biztosítja az elektromos semlegességet.
A kovalens kötések a HCO₃⁻ többatomos ionon belül vannak.
A HCO₃⁻ a szénsav és a karbonát közötti protonációs állapot: H⁺ felvételével a szénsav felé, protonleadással CO₃²⁻ felé tolódhat.
Az irány a pH-tól, koncentrációktól és az oldott CO₂-től függ.
A HCO₃⁻ protonfelvétele után a szénsavhoz kapcsolódó rendszer CO₂-t és H₂O-t ad; a távozó gáz okozza a jól látható pezsgést.
Ugyanez a gázképződés teszi alkalmassá a hidrogén-karbonátot tészták lazítására.
| Képlet | NaHCO₃ |
|---|---|
| CAS nyilvántartási szám | 144-55-8 |
| PubChem CID | 516892 |
| Standard InChI | InChI=1S/CH2O3.Na/c2-1(3)4;/h(H2,2,3,4);/q;+1/p-1 |
| Kanonikus SMILES | C(=O)(O)[O-].[Na+] |
A történeti név széles körben elterjedt; a hidrogén-karbonát elnevezés közvetlenül jelzi a HCO₃⁻ ionban lévő egy savas hidrogént.
Nem. A szilárd képletegység anionja HCO₃⁻; a H₂CO₃ a kapcsolódó protonációs egyensúlyokban jelenik meg.
Van leadható protonja, ugyanakkor negatív töltése és elektronpárjai révén protont felvenni is képes.