r(Na)≈186 pm; r(Cl)≈99 pm

Miért nincs éles perem?

Az atomsugár nem egy kemény gömb pontos határa, mert az elektronfelhő fokozatosan terjed a térben. Ezért több definíció létezik – kovalens, van der Waals- vagy fémes sugár –, de mindegyikből jól láthatók a periódusos rendszer alapvető mérettrendjei.

Az elektron kvantummechanikai valószínűségi eloszlással írható le, amely nem egy adott sugárnál válik hirtelen nullává. Atomsugarat ezért többnyire két atom közötti mérhető távolságból definiálunk, a kötési vagy érintkezési helyzettől függően.

Azonos atomok közötti egyszeres kovalens kötés kötéstávolságának közel fele jó kovalens sugárdefiníció lehet. Különböző kötésrendek és kémiai környezetek módosíthatják a távolságot, ezért táblázatok között kisebb eltérések természetesek.

Balról jobbra az atomsugár általában csökken. A protonszám nő, az új elektronok ugyanabba a főhéjba kerülnek, és az árnyékolás nem kompenzálja teljesen a nagyobb magtöltést. A növekvő effektív magtöltés összehúzza az elektronfelhőt.

Új főhéjak jelennek meg, ezért a vegyértékelektronok átlagosan távolabb vannak a magtól. Bár a magtöltés is nő, a nagyobb n és árnyékolás hatása miatt az atomsugár általában nő lefelé.