Rozsdamentes acél
A nikkel a króm és más ötvözőelemek mellett rozsdamentes acélokban használható, ahol segít stabilizálni a védő felületi kémiát és a szükséges mikroszerkezetet.
A nikkel 28 rendszámú kémiai elem (Ni), a 4. periódus 10. csoportjában, a d-mezőben található. Szobahőmérsékleten a referencia szerinti halmazállapot: szilárd. Elektronkonfigurációja: [Ar] 3d8 4s2.
A d-alhéj részt vesz a nikkel kémiájában. Az átmenetifémek hasonló energiájú elektronokat használhatnak a kötésképzésben, ezért a d-mezőben gyakoriak a változó oxidációs állapotok, a koordinációs vegyületek és a katalitikus viselkedés.
A [Ar] 3d8 4s2 elektronkonfigurációt a vegyület oxidációs állapotával együtt kell értelmezni: elektronok eltávolítása megváltoztatja a d-pályák betöltöttségét, és ezzel a színt, mágnesességet, kötésviszonyokat és reakciókészséget is.
A nikkel fontos kémiai formái közé tartozik a fém és ötvözetei, az oxidok, halogenidek és koordinációs vegyületek. A változó oxidációs állapotok gyakoriak, mert az s- és d-elektronok energiája hasonló, a fémion körüli ligandumok pedig erősen módosíthatják a színt, mágnesességet és reakciókészséget.
A referencia szerinti halmazállapot szobahőmérsékleten szilárd. A megadott sűrűség 8.908 g/cm³. Az olvadáspont 1 729 K (1 456 °C). A forráspont 3 003 K (2 730 °C). A nyomás, a tisztaság és a kristályszerkezet módosíthatja a mért fizikai tulajdonságokat.
A nikkelt széles körben használják rozsdamentes acélokban és más ötvözetekben, mert javítja a korrózióállóságot és a magas hőmérsékleten mutatott tulajdonságokat. Egyes újratölthető akkumulátorokban, bevonatokban és katalizátorokban is alkalmazzák.
A nikkel a króm és más ötvözőelemek mellett rozsdamentes acélokban használható, ahol segít stabilizálni a védő felületi kémiát és a szükséges mikroszerkezetet.
A nikkel egyes akkumulátorkémiákban, elektródanyagokban vagy elektrolitokban használható; pontos szerepe a vegyülettől és a cella felépítésétől függ.
A nikkel olyan érmeötvözetekben használható, amelyeket kopásállóság, korróziós viselkedés, szín és könnyű verhetőség alapján választanak.
A nikkel más réz- vagy acélalapú érmeötvözetekben is használható, ahol fontos a tartósság, a szín és a korrózióállóság.
A nikkel a 4. periódus 10. csoportjában található. A bemutatott környezetben kobalt és réz között helyezkedik el ugyanabban a periódusban; palládium közvetlenül alatta található ugyanabban a csoportban. Ezek a helyzetek lehetővé teszik az atomméret, az ionizációs energia és a kötési viselkedés összehasonlítását a közeli elemekkel.
Az értékek az elemre, illetve ahol értelmezhető, a semleges atomra vonatkoznak. A fizikai adatok függhetnek az allotróp módosulattól, a nyomástól és a mérési körülményektől.
A nikkel felfedezését Axel Fredrik Cronstedt nevéhez kötik. Az elem felismerése, tiszta mintájának izolálása és modern rendszámának meghatározása nem feltétlenül ugyanabban az időpontban történt.
A standard atomtömeg 58.6934(4). Ez az érték a természetes földi anyag izotópösszetételére vonatkozik, nem egyetlen konkrét atom tömegére.
A nikkel legalább egy stabil izotóppal rendelkezik. Az izotópok protonszáma azonos, ezért ugyanahhoz az elemhez tartoznak, neutronszámuk és atomtömegük azonban különbözik.
A nikkel veszélyei a kémiai formától, a dózistól és az expozíció útjától függenek. Az elemi nikkel, ionjai és vegyületei nagyon eltérő biológiai és környezeti hatásúak lehetnek, ezért mindig a ténylegesen kezelt anyagra vonatkozó biztonsági adatokat kell ellenőrizni.