Kémiai elem · adatlap

47Ag

Ezüst

Az ezüst 47 rendszámú kémiai elem (Ag), az 5. periódus 11. csoportjában, a d-mezőben található. Szobahőmérsékleten a referencia szerinti halmazállapot: szilárd. Elektronkonfigurációja: [Kr] 4d10 5s1.

Rendszám47

Standard atomtömeg107.8682(2)

Csoport11

Periódus5

Meződ

Elektronkonfiguráció[Kr] 4d10 5s1

Elektronszerkezet

Mi határozza meg a kémiai viselkedését

A d-alhéj részt vesz az ezüst kémiájában. Az átmenetifémek hasonló energiájú elektronokat használhatnak a kötésképzésben, ezért a d-mezőben gyakoriak a változó oxidációs állapotok, a koordinációs vegyületek és a katalitikus viselkedés.

A [Kr] 4d10 5s1 elektronkonfigurációt a vegyület oxidációs állapotával együtt kell értelmezni: elektronok eltávolítása megváltoztatja a d-pályák betöltöttségét, és ezzel a színt, mágnesességet, kötésviszonyokat és reakciókészséget is.

Kémiai formák

Vegyületek, ionok és anyagok

Az ezüst fontos kémiai formái közé tartozik a fém és ötvözetei, az oxidok, halogenidek és koordinációs vegyületek. A változó oxidációs állapotok gyakoriak, mert az s- és d-elektronok energiája hasonló, a fémion körüli ligandumok pedig erősen módosíthatják a színt, mágnesességet és reakciókészséget.

Fizikai viselkedés

Halmazállapot és fázisátalakulások

A referencia szerinti halmazállapot szobahőmérsékleten szilárd. A megadott sűrűség 10.49 g/cm³. Az olvadáspont 1 235 K (961.8 °C). A forráspont 2 435 K (2 162 °C). A nyomás, a tisztaság és a kristályszerkezet módosíthatja a mért fizikai tulajdonságokat.

Előfordulás és felhasználás

Az ezüst előfordulása és felhasználása

A gyakorlatban az ezüst többek között a következő területeken jelenik meg: Ékszerek, Elektronika és Napelemek.

A gyakorlatban

Konkrét felhasználási példák

Ékszerek

Az ezüst ékszerötvözetekben a szín, a korrózióállóság, a ritkaság, a fényezhetőség vagy a mechanikai tulajdonságok miatt használható.

Elektronika

Az ezüst olyan elektronikai alkatrészekben vagy anyagokban használható, ahol fontos a vezetőképesség, a félvezető viselkedés, az optikai válasz vagy a kémiai stabilitás.

Napelemek

Az ezüst fotovoltaikus abszorberekben, érintkezőkben, bevonatokban vagy a fényt villamos energiává alakító félvezető rétegekben használható.

Helye a periódusos rendszerben

Mit mutatnak a szomszédos elemek

Az ezüst az 5. periódus 11. csoportjában található. A bemutatott környezetben palládium és kadmium között helyezkedik el ugyanabban a periódusban; réz fölötte, arany pedig alatta található ugyanabban a csoportban. Ezek a helyzetek lehetővé teszik az atomméret, az ionizációs energia és a kötési viselkedés összehasonlítását a közeli elemekkel.

Referenciaadatok

Fizikai és atomi tulajdonságok

Besorolásátmenetifém

Halmazállapot szobahőmérsékletenszilárd

Elektronhéjak2 · 8 · 18 · 18 · 1

Sűrűség10.49 g/cm³

Olvadáspont1 235 K (961.8 °C)

Forráspont2 435 K (2 162 °C)

Pauling-féle elektronegativitás1.93

Első ionizációs energia731 kJ/mol

Elektronaffinitás125.9 kJ/mol

Az értékek az elemre, illetve ahol értelmezhető, a semleges atomra vonatkoznak. A fizikai adatok függhetnek az allotróp módosulattól, a nyomástól és a mérési körülményektől.

Történet

Felfedezés és azonosítás

Az ezüst az ókor óta ismert, jóval a modern kémia kialakulása előtt. Anyagként való korai ismerete, kémiai azonosítása és a rendszámon alapuló modern meghatározása külön történeti szakasz.

Izotópok és atomtömeg

Hogyan befolyásolja az izotópösszetétel az értékeket

A standard atomtömeg 107.8682(2). Ez az érték a természetes földi anyag izotópösszetételére vonatkozik, nem egyetlen konkrét atom tömegére.

Az ezüst legalább egy stabil izotóppal rendelkezik. Az izotópok protonszáma azonos, ezért ugyanahhoz az elemhez tartoznak, neutronszámuk és atomtömegük azonban különbözik.

Biztonság

Kezelés és expozíció

Az ezüst veszélyei a kémiai formától, a dózistól és az expozíció útjától függenek. Az elemi ezüst, ionjai és vegyületei nagyon eltérő biológiai és környezeti hatásúak lehetnek, ezért mindig a ténylegesen kezelt anyagra vonatkozó biztonsági adatokat kell ellenőrizni.