Miért kerülnek közelebb az atomok?
Mert a molekulapolaritás vektoriális eredő. A lineáris CO₂ két azonos C=O kötési dipólusa ellentétes irányú, ezért az eredő dipólusmomentum nulla.
Kovalens kötés
Kémiai kötés akkor alakul ki, amikor az atomok közötti kölcsönhatás a különálló részecskékhez képest kedvezőbb energiaállapotot hoz létre. Az ionos, kovalens és fémes kötés nem három mereven elkülönülő doboz: azt írják le, hogyan oszlik el és hogyan mozog az elektronsűrűség az anyagban.
Ionos kölcsönhatás
Nagy távolságban alig hatnak egymásra. Közeledéskor az egyik atommag vonzza a másik atom elektronjait, ami csökkentheti az energiát. Túl kis távolságnál azonban a mag–mag és elektron–elektron taszítás meredeken megnő. A kötési távolság a vonzó és taszító hatások közötti energiaminimum közelében alakul ki.
Kötési polaritás és molekulapolaritás
Kovalens kötésben az elektronpár vagy általánosabban a kötő elektronsűrűség több atomhoz tartozik. H₂-ben a két hidrogén 1s állapota olyan molekulapályát hoz létre, amelyben a két mag közötti elektronsűrűség megnő. Poláris kovalens kötésben, például H–Cl esetén, ez a sűrűség nem szimmetrikus.
Miért kerülnek közelebb az atomok?
Ha elektronátadás után ellentétes töltésű ionok keletkeznek, közöttük hosszú hatótávolságú elektrosztatikus vonzás működik. Szilárd NaCl-ban nem elkülönült NaCl „molekulák” sorakoznak, hanem kiterjedt ionrács. A szerkezet energiáját az egész rácsban jelen lévő vonzó és taszító kölcsönhatások határozzák meg.
Kémiai kötés akkor alakul ki, amikor az atomok közötti kölcsönhatás a különálló részecskékhez képest kedvezőbb energiaállapotot hoz létre. Az ionos, kovalens és fémes kötés nem három mereven elkülönülő doboz: azt írják le, hogyan oszlik el és hogyan mozog az elektronsűrűség az anyagban.