Tömeghiányból energia
Nagyon nehéz mag kettéhasadva közepes tömegű fragmentumokat adhat, amelyek nukleonjai átlagosan erősebben kötöttek. Emiatt a termékek össztömege kisebb lehet, és energia szabadul fel. A folyamatot neutronkibocsátás is kísérheti, ami láncreakciót tehet lehetővé.
Miért fontos az egy nukleonra jutó érték?
A nagy B/A önmagában nem mondja meg, hogy egy adott izotóp radioaktív-e vagy milyen gyorsan bomlik. A bomlási csatorna energiája, kvantumszámai, gátjai és átmeneti valószínűségei is számítanak. A „erősen kötött” és a „végtelenül stabil” nem ugyanaz.
A kötési energia görbéje
A magstabilitás finom részleteit a nukleonok párosítása és a maghéjak is befolyásolják. Bizonyos proton- vagy neutronszámoknál zárt héjak alakulnak ki, ami extra stabilitást adhat. Ezért a kötési energia görbéje nem teljesen sima.
Fúzió
Semleges atomban a protonok és elektronok száma azonos, így a töltések kiegyenlítik egymást. Ha egy nátriumatom, amelynek 11 protonja és 11 elektronja van, elveszít egy elektront, Na⁺ keletkezik: a protonok száma továbbra is 11, de már csak 10 elektron marad. Az elem azonossága nem változik, csak a nettó töltése.
Tömeghiányból energia
Két hipotetikus mag közül az egyik B/A=7,2 MeV, a másik B/A=8,5 MeV. Melyik nukleonjai vannak átlagosan erősebben kötve?
A nagy B/A önmagában nem mondja meg, hogy egy adott izotóp radioaktív-e vagy milyen gyorsan bomlik. A bomlási csatorna energiája, kvantumszámai, gátjai és átmeneti valószínűségei is számítanak. A „erősen kötött” és a „végtelenül stabil” nem ugyanaz.