Kémiai elem · adatlap

84Po

Polónium

A polónium 84 rendszámú kémiai elem (Po), a 6. periódus 16. csoportjában, a p-mezőben található. Szobahőmérsékleten a referencia szerinti halmazállapot: szilárd. Elektronkonfigurációja: [Xe] 4f14 5d10 6s2 6p4.

Rendszám84

Standard atomtömegNincs standard atomtömeg

Csoport16

Periódus6

Mezőp

Elektronkonfiguráció[Xe] 4f14 5d10 6s2 6p4

Elektronszerkezet

Mi határozza meg a kémiai viselkedését

A 16. csoport atomjainak hat vegyértékelektronjuk van. A kötésképzés gyakran két elektron felvételével vagy megosztásával jár, a nehezebb elemek pedig az oxidációs állapotok szélesebb tartományát érhetik el.

A polónium külsőhéj-szerkezete segít megérteni, miért fontosak az oxidok, szulfidok, oxoanionok és kovalens vegyületek a kalkogének családjában.

Kémiai formák

Vegyületek, ionok és anyagok

A 16. csoportban fontosak a hidridek, oxidok, szulfidok vagy szelenidek, halogenidek és oxoanionok. A könnyebb kalkogéneknél gyakori a −2 oxidációs állapot, a nehezebb vegyületekben pedig egyre könnyebben alakulnak ki pozitív oxidációs állapotok.

Fizikai viselkedés

Halmazállapot és fázisátalakulások

A referencia szerinti halmazállapot szobahőmérsékleten szilárd. A megadott sűrűség 9.196 g/cm³. Az olvadáspont 527 K (253.9 °C). A forráspont 1 235 K (961.9 °C). A nyomás, a tisztaság és a kristályszerkezet módosíthatja a mért fizikai tulajdonságokat.

Előfordulás és felhasználás

A polónium előfordulása és felhasználása

A gyakorlatban a polónium többek között a következő területeken jelenik meg: Tudományos kutatás, Nukleáris hő és Történet.

A gyakorlatban

Konkrét felhasználási példák

Tudományos kutatás

A polónium előállítása, izolálása vagy mérése elsősorban atomi, magfizikai és periódusos törvényszerűségek vizsgálatát szolgálja, nem tömeges kereskedelmi felhasználást.

Nukleáris hő

A polónium radioaktív bomlása hőt termel, amely speciális tudományos vagy energiaellátó rendszerekben hasznosítható.

Történet

A polónium a kémia, az orvostudomány vagy a technika történetében akkor is fontos, ha mai felhasználása korlátozott.

Helye a periódusos rendszerben

Mit mutatnak a szomszédos elemek

A polónium a 6. periódus 16. csoportjában található. A bemutatott környezetben bizmut és asztácium között helyezkedik el ugyanabban a periódusban; tellúr fölötte, livermórium pedig alatta található ugyanabban a csoportban. Ezek a helyzetek lehetővé teszik az atomméret, az ionizációs energia és a kötési viselkedés összehasonlítását a közeli elemekkel.

Referenciaadatok

Fizikai és atomi tulajdonságok

Besorolásposzttranzíciós fém

Halmazállapot szobahőmérsékletenszilárd

Elektronhéjak2 · 8 · 18 · 32 · 18 · 6

Sűrűség9.196 g/cm³

Olvadáspont527 K (253.9 °C)

Forráspont1 235 K (961.9 °C)

Pauling-féle elektronegativitás2

Első ionizációs energia812.2kJ/mol

Elektronaffinitás136 kJ/mol

Az értékek az elemre, illetve ahol értelmezhető, a semleges atomra vonatkoznak. A fizikai adatok függhetnek az allotróp módosulattól, a nyomástól és a mérési körülményektől.

Történet

Felfedezés és azonosítás

A polónium felfedezését Pierre Curie nevéhez kötik. Az elem felismerése, tiszta mintájának izolálása és modern rendszámának meghatározása nem feltétlenül ugyanabban az időpontban történt.

Izotópok és atomtömeg

Hogyan befolyásolja az izotópösszetétel az értékeket

A polónium nem rendelkezik standard atomtömeggel. Nincs olyan jellegzetes földi izotópelegy, amelyből stabil, természetes gyakorisággal súlyozott átlagérték adható lenne.

A polónium nem rendelkezik stabil izotóppal. Izotópjai radioaktívak, ezért felezési idejük és bomlásmódjuk fontos az elem mérésekor, kezelésekor és felhasználásakor.

Biztonság

Kezelés és expozíció

A polónium radioaktív. Kezelése az izotópnak, az aktivitásnak, a sugárzás típusának és a kémiai formának megfelelő sugárvédelmi ellenőrzést igényel.