Pajzsmirigyműködés
A jód szükséges a pajzsmirigyhormonok előállításához, ezért hiánya és túlzott bevitele egyaránt megzavarhatja a pajzsmirigy működését.
A jód 53 rendszámú kémiai elem (I), az 5. periódus 17. csoportjában, a p-mezőben található. Szobahőmérsékleten a referencia szerinti halmazállapot: szilárd. Elektronkonfigurációja: [Kr] 4d10 5s2 5p5.
A halogéneknek hét vegyértékelektronjuk van. Egy elektron felvétele teljessé teszi a külső héjat, ezért gyakoriak a −1 töltésű halogenidionok; a nehezebb halogének kovalens vegyületeiben ugyanakkor sokféle oxidációs állapot fordul elő.
A szabad elemek reakcióképesek, ezért a természetben általában nem találhatók elemi állapotban. A csoportban lefelé haladva az atomok nagyobbá és polarizálhatóbbá válnak, ezzel együtt változik a reakciókészség és a halmazállapot is.
A szabad elem molekuláris vagy más módon erősen reakcióképes, a halogenidionok pedig a leggyakoribb kémiai formák közé tartoznak. A hidrogén-halogenidek, fémhalogenidek, interhalogén vegyületek és a nehezebb halogének oxigéntartalmú vegyületei a kémiát messze a −1 oxidációs állapoton túl bővítik.
A referencia szerinti halmazállapot szobahőmérsékleten szilárd. A megadott sűrűség 4.933 g/cm³. Az olvadáspont 386.8 K (113.7 °C). A forráspont 457.4 K (184.2 °C). A nyomás, a tisztaság és a kristályszerkezet módosíthatja a mért fizikai tulajdonságokat.
A gyakorlatban a jód többek között a következő területeken jelenik meg: Pajzsmirigyműködés, Táplálkozás, Fertőtlenítőszerek és Fényképészet.
A jód szükséges a pajzsmirigyhormonok előállításához, ezért hiánya és túlzott bevitele egyaránt megzavarhatja a pajzsmirigy működését.
A jód meghatározott ionos vagy molekuláris formában fontos lehet az emberi vagy állati táplálkozásban.
A jódtartalmú készítményeket bőrfertőtlenítésre használják, mert a jód kémiája számos mikroorganizmust képes inaktiválni.
Fényérzékeny vegyületekben és fotokémiai eljárásokban történelmileg, illetve egyes esetekben ma is használják.
A jód az 5. periódus 17. csoportjában található. A bemutatott környezetben tellúr és xenon között helyezkedik el ugyanabban a periódusban; bróm fölötte, asztácium pedig alatta található ugyanabban a csoportban. Ezek a helyzetek lehetővé teszik az atomméret, az ionizációs energia és a kötési viselkedés összehasonlítását a közeli elemekkel.
Az értékek az elemre, illetve ahol értelmezhető, a semleges atomra vonatkoznak. A fizikai adatok függhetnek az allotróp módosulattól, a nyomástól és a mérési körülményektől.
A jód felfedezését Bernard Courtois nevéhez kötik. Az elem felismerése, tiszta mintájának izolálása és modern rendszámának meghatározása nem feltétlenül ugyanabban az időpontban történt.
A standard atomtömeg 126.90447(3). Ez az érték a természetes földi anyag izotópösszetételére vonatkozik, nem egyetlen konkrét atom tömegére.
A jód legalább egy stabil izotóppal rendelkezik. Az izotópok protonszáma azonos, ezért ugyanahhoz az elemhez tartoznak, neutronszámuk és atomtömegük azonban különbözik.
A szabad halogén, illetve a jód reakcióképes vegyületei maró vagy mérgező hatásúak lehetnek. A kockázat erősen függ a kémiai formától és a koncentrációtól.