Kémiai elem · adatlap

53I

Jód

A jód 53 rendszámú kémiai elem (I), az 5. periódus 17. csoportjában, a p-mezőben található. Szobahőmérsékleten a referencia szerinti halmazállapot: szilárd. Elektronkonfigurációja: [Kr] 4d10 5s2 5p5.

Rendszám53

Standard atomtömeg126.90447(3)

Csoport17

Periódus5

Mezőp

Elektronkonfiguráció[Kr] 4d10 5s2 5p5

Elektronszerkezet

Mi határozza meg a kémiai viselkedését

A halogéneknek hét vegyértékelektronjuk van. Egy elektron felvétele teljessé teszi a külső héjat, ezért gyakoriak a −1 töltésű halogenidionok; a nehezebb halogének kovalens vegyületeiben ugyanakkor sokféle oxidációs állapot fordul elő.

A szabad elemek reakcióképesek, ezért a természetben általában nem találhatók elemi állapotban. A csoportban lefelé haladva az atomok nagyobbá és polarizálhatóbbá válnak, ezzel együtt változik a reakciókészség és a halmazállapot is.

Kémiai formák

Vegyületek, ionok és anyagok

A szabad elem molekuláris vagy más módon erősen reakcióképes, a halogenidionok pedig a leggyakoribb kémiai formák közé tartoznak. A hidrogén-halogenidek, fémhalogenidek, interhalogén vegyületek és a nehezebb halogének oxigéntartalmú vegyületei a kémiát messze a −1 oxidációs állapoton túl bővítik.

Fizikai viselkedés

Halmazállapot és fázisátalakulások

A referencia szerinti halmazállapot szobahőmérsékleten szilárd. A megadott sűrűség 4.933 g/cm³. Az olvadáspont 386.8 K (113.7 °C). A forráspont 457.4 K (184.2 °C). A nyomás, a tisztaság és a kristályszerkezet módosíthatja a mért fizikai tulajdonságokat.

Előfordulás és felhasználás

A jód előfordulása és felhasználása

A gyakorlatban a jód többek között a következő területeken jelenik meg: Pajzsmirigyműködés, Táplálkozás, Fertőtlenítőszerek és Fényképészet.

A gyakorlatban

Konkrét felhasználási példák

Pajzsmirigyműködés

A jód szükséges a pajzsmirigyhormonok előállításához, ezért hiánya és túlzott bevitele egyaránt megzavarhatja a pajzsmirigy működését.

Táplálkozás

A jód meghatározott ionos vagy molekuláris formában fontos lehet az emberi vagy állati táplálkozásban.

Fertőtlenítőszerek

A jódtartalmú készítményeket bőrfertőtlenítésre használják, mert a jód kémiája számos mikroorganizmust képes inaktiválni.

Fényképészet

Fényérzékeny vegyületekben és fotokémiai eljárásokban történelmileg, illetve egyes esetekben ma is használják.

Helye a periódusos rendszerben

Mit mutatnak a szomszédos elemek

A jód az 5. periódus 17. csoportjában található. A bemutatott környezetben tellúr és xenon között helyezkedik el ugyanabban a periódusban; bróm fölötte, asztácium pedig alatta található ugyanabban a csoportban. Ezek a helyzetek lehetővé teszik az atomméret, az ionizációs energia és a kötési viselkedés összehasonlítását a közeli elemekkel.

Referenciaadatok

Fizikai és atomi tulajdonságok

Besoroláskétatomos nemfém

Halmazállapot szobahőmérsékletenszilárd

Elektronhéjak2 · 8 · 18 · 18 · 7

Sűrűség4.933 g/cm³

Olvadáspont386.8 K (113.7 °C)

Forráspont457.4 K (184.2 °C)

Pauling-féle elektronegativitás2.66

Első ionizációs energia1 008 kJ/mol

Elektronaffinitás295.2 kJ/mol

Az értékek az elemre, illetve ahol értelmezhető, a semleges atomra vonatkoznak. A fizikai adatok függhetnek az allotróp módosulattól, a nyomástól és a mérési körülményektől.

Történet

Felfedezés és azonosítás

A jód felfedezését Bernard Courtois nevéhez kötik. Az elem felismerése, tiszta mintájának izolálása és modern rendszámának meghatározása nem feltétlenül ugyanabban az időpontban történt.

Izotópok és atomtömeg

Hogyan befolyásolja az izotópösszetétel az értékeket

A standard atomtömeg 126.90447(3). Ez az érték a természetes földi anyag izotópösszetételére vonatkozik, nem egyetlen konkrét atom tömegére.

A jód legalább egy stabil izotóppal rendelkezik. Az izotópok protonszáma azonos, ezért ugyanahhoz az elemhez tartoznak, neutronszámuk és atomtömegük azonban különbözik.

Biztonság

Kezelés és expozíció

A szabad halogén, illetve a jód reakcióképes vegyületei maró vagy mérgező hatásúak lehetnek. A kockázat erősen függ a kémiai formától és a koncentrációtól.