Geológia
Izotópokat, ásványokat vagy bomlástermékeket használnak geológiai folyamatok és a kőzetek történetének nyomon követésére.
A radon 86 rendszámú kémiai elem (Rn), a 6. periódus 18. csoportjában, a p-mezőben található. Szobahőmérsékleten a referencia szerinti halmazállapot: gáz. Elektronkonfigurációja: [Xe] 4f14 5d10 6s2 6p6.
A külső elektronhéj betöltött, ezért az atomok csak kis mértékben hajlamosak elektront felvenni, leadni vagy megosztani. Ez a fő oka annak, hogy a nemesgázok jóval kevésbé reakcióképesek a szomszédos csoportok elemeinél.
A nehezebb nemesgázok nem teljesen közömbösek: megfelelő körülmények között egyesek vegyületeket is képeznek, különösen erősen elektronegatív elemekkel. A csoport jellemzője tehát az alacsony reakciókészség, nem pedig a kémiai reakciók teljes hiánya.
A radon közönséges körülmények között egyatomos. A nemesgázvegyületek ritkák, de a nehezebb elemek erősen oxidáló körülmények között vegyületeket képezhetnek; a xenon kémiájában például jól ismert fluoridok és oxidok találhatók.
A referencia szerinti halmazállapot szobahőmérsékleten gáz. A megadott sűrűség 9.73 g/L. Az olvadáspont 202 K (-71.15 °C). A forráspont 211.5 K (-61.65 °C). A nyomás, a tisztaság és a kristályszerkezet módosíthatja a mért fizikai tulajdonságokat.
A gyakorlatban a radon többek között a következő területeken jelenik meg: Geológia, Egészség és Tudományos kutatás.
Izotópokat, ásványokat vagy bomlástermékeket használnak geológiai folyamatok és a kőzetek történetének nyomon követésére.
A radon főként azért fontos, mert expozícióját, radioaktivitását vagy biológiai hatásait mérni és ellenőrizni kell.
A radon előállítása, izolálása vagy mérése elsősorban atomi, magfizikai és periódusos törvényszerűségek vizsgálatát szolgálja, nem tömeges kereskedelmi felhasználást.
A radon a 6. periódus 18. csoportjában található. A bemutatott környezetben asztácium közvetlenül balra található ugyanabban a periódusban; xenon fölötte, oganeszon pedig alatta található ugyanabban a csoportban. Ezek a helyzetek lehetővé teszik az atomméret, az ionizációs energia és a kötési viselkedés összehasonlítását a közeli elemekkel.
Az értékek az elemre, illetve ahol értelmezhető, a semleges atomra vonatkoznak. A fizikai adatok függhetnek az allotróp módosulattól, a nyomástól és a mérési körülményektől.
A radon felfedezését Friedrich Ernst Dorn nevéhez kötik. Az elem felismerése, tiszta mintájának izolálása és modern rendszámának meghatározása nem feltétlenül ugyanabban az időpontban történt.
A radon nem rendelkezik standard atomtömeggel. Nincs olyan jellegzetes földi izotópelegy, amelyből stabil, természetes gyakorisággal súlyozott átlagérték adható lenne.
A radon nem rendelkezik stabil izotóppal. Izotópjai radioaktívak, ezért felezési idejük és bomlásmódjuk fontos az elem mérésekor, kezelésekor és felhasználásakor.
A radon radioaktív. Kezelése az izotópnak, az aktivitásnak, a sugárzás típusának és a kémiai formának megfelelő sugárvédelmi ellenőrzést igényel.